Erdély szülötte vagyok, onnan való, ahol az emberek mindig felfelé néznek és felfelé törnek, ahol vállalják és vallják a hit, az emberség és a magyarság belső lelki parancsát.

Csepelen és Ózdon nevelkedtem, iskolai tanulmányaimat itt kezdtem. Ma is szeretettel gondolok vissza volt elsős csepeli tanító nénimre, Schmidt Katalinra, aki elindított azon a hosszú úton, amelyet azóta is járok - a különböző iskolák hol meredek, hol árnyasan szép, hol teremtően gazdag, hol kissé rögös útját.

Az érettségi után az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom - történelem szakos középiskolai tanári diplomát szereztem. A diplomamunkám témáját a különösen gondolkodó Kemény Zsigmond munkássága adta.

Nagy Miklós professzor, majd később Czine Mihály professzor nyitották rá a szemem a határainkon túli magyar irodalomra; Czine tanár úr éreztette meg velem Erdély varázsát, hívó szavát. Így a személyes sors és a tudományos kutatás észrevétlenül is találkozott. Bölcsészdoktori disszertációm témája A Kemény Zsigmond-i eszmék továbbélése a romániai magyar irodalomban lett; 1986 tavaszán cum laude minősítéssel avattak bölcsészdoktorrá. Filológiai kutatómunkám ezen a területen folyamatos; ennek köszönhettem a Kriterion Könyvkiadó támogatását, Kós Károly fentről bíztató tekintetét, Székely János korrekt barátságát.

A diplomám megszerzése után mindvégig tanítottam mindkét szakomat; 1977-től 2006-ig az ózdi Bródy Imre Középiskola tanára voltam.

Változó, átalakuló világunkban, amikor az értékek kezdtek egyre bátrabban megmutatkozni, amikor a rendszer változást ígért - az 1987/88-as tanévtől -, sikerrel pályáztam meg az iskola igazgatói állását. Nehéz, de szép esztendők voltak, hisz' a mindennapi gyakorlatban, fiatalok között élhettem meg a történelem sorsfordulatait. Igazgatóként olyan iskolát kívántam "megépíteni", amely az emberséget és a tudást tartja szem előtt, amelyben a nevelés és az oktatás egyenrangú feladat; olyan iskolát, amelyre büszkék a diákok, tanárok, szülők egyaránt. Olyan iskolát, ahol hitele és rangja van az adott szónak, a becsületnek, a munkának, ahol az érettségi vizsgához szükséges általános műveltség elsajátítása mellett az idegen nyelvek és a szakmai informatikai képzés adja meg az oktatás sajátosságát. Ezen munkálkodtam - hiszem, hogy nem eredménytelenül - 1996 nyaráig.  Ekkor - miután úgy éreztem, hogy célkitűzéseim egyre nagyobb ellenállásba ütköznek, s a nemes küzdelem olykor méltánytalan csatározássá nemtelenedik - önként felálltam az igazgatói székből, és az iskola tanáraként a katedráról, az Országos Szakértői Névjegyzék  és az Országos Vizsgáztatási Névjegyzék tagjaként, gyakorló tantárgyi szakértőként és érettségi elnökként vallottam és hirdettem a fent említett értékek fontosságát, pedagógiai elképzeléseimet.

Az 1993-ban az Országos Pedagógiai Konferencián életre hívott Székely János Pedagógus Társas Kör elnökeként a mai napig is kiállok a pozitív életszemléletért, a vállalt élet méltóságáért, a Kárpát-medence magyarságának összetartozásáért.

2006-ban fejeztem be iskolához kötött  pedagógiai pályafutásomat, és azóta  az internet segítségével  (http://szjptk.iif.hu/toronyor.htm) vallom és hirdetem továbbra is mindazt, amiért és aminek szellemében eddig is éltem és munkálkodtam: a vállalt élet méltóságát.