1849. október 6.

 AZ ARADI VÉRTANÚK EMLÉKNAPJA

1849. október 6-án az orosz segítséggel levert szabadságharcot követő császári megtorlás során Pesten kivégezték gr. Batthyány Lajost a magyar kormány miniszterelnökét.

Ugyanezen a napon a szabadságharc 12 tábornoka Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly és egy főtisztje Lázár Vilmos ezredes szenvedett vértanúhalált Aradon.

 A véres megtorlásnak összesen 157 hazafi esett áldozatul, és számosan kényszerültek hosszú évekre belső vagy külső emigrációba.

 AZ ARADI VÉRTANÚK KIVÉGZÉSÉNEK NAPJÁt 2001-ben a 237/2001.( .(XII.10.) kormányrendelet alapján NEMZETI GYÁSZNAPPÁ nyilvánították.

 Kik is voltak ők, akik életük delén a legtöbbet, életüket adták magyarságukért, Magyarországért?

Sorolja Őket elő az emlékezet!

Aulich Lajos vezérőrnagy – 56 éves

Pozsonyban született német anyanyelvű polgári családban 1793. augusztus 25-én.

 Katonai pályafutását hadapródként kezdve 19 évesen kezdte. Az 1813-14-es hadjáratban részt vett a lipcsei csatában. 1848 áprilisáig a császári és királyi hadseregben szolgált, 1847–1848-ban ő volt az utolsó rendi országgyűlést biztosító zászlóalj parancsnoka. A szabadságharc kitörését követően a 2. gyalogezred zászlóaljparancsnokaként részt vett a délvidéki hadjáratban; helytállásáért ezredessé léptették elő. Később a feldunai hadsereghez vezényelték, melynek Görgey Arthur volt a parancsnoka, aki hamar bizalmába fogadta, és dandárparancsnokká nevezte ki. Tábornoki előléptetését a kápolnai csata előtt kapta meg, és a 2. hadtest parancsnokának nevezték ki. Részt vett az isaszegi csatában és Buda visszavételében is, mely után reumatikus fájdalmai gyógyításának idejére felmentését kérte. Amikor Görgey lemondott a hadügyminiszteri tisztségről, utódjául őt nevezték ki, így 1849. július 14-étől a szabadságharc utolsó hadügyminisztere volt. Mikor az aradi várbörtönben a kirendelt minorita lelkész október 5-én délután két órakor kivégzése előtt utoljára meglátogatta, gyertyaláng mellett Horatius költeményeit olvasta. A lelkészt szivarral kínálta volna, de látva, hogy már csak egy szál van, ezt mondta: „Sajnálom, ezzel meg nem kínálhatom, kell a reggeli útra.” Szerény, nyugodt, határozott ember volt, szigorú és igazságszerető parancsnok, megbízható és körültekintő beosztott. Magyarul nem tudott, de a magyar alkotmányra tett esküt mindhalálig megtartotta ez az idősödő agglegény ember. Tisztelettel hajolt meg előtte még Karl Ernst perének hadbírája is: kiváló embernek nevezi. Ő volt a legidősebb aradi mártír.

„Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot.”

Damjanich János vezérőrnagy – 45 éves

Horvátországban, a Sziszek-Moslavina megyében levő Staza nevű településen született 1804. december 8-án egy szerb katonacsaládban. Hatalmas termetű ember, szinte herkulesi erővel. 1848 áprilisában rendreutasítja hadosztályparancsnokát, a magyarokat és Kossuth Lajost szidalmazó Haynau altábornagyot, amiért az olasz frontra vezénylik. Hamarosan visszaérkezett Magyarországra, és a honvédsereg szervezésekor, 1848 júliusától már őrnagyi rangban szolgált. Kiváló parancsnok, akiért rajonganak a katonái. A harctéren józan, gyakorlati eszével, vállalkozó kedvével, szívós kitartásával és személyes vitézségével minden rábízott feladatot mintaszerűen megoldott. 1849 márciusától a 3. hadtest parancsnoka lett. A tavaszi hadjárat több jelentős ütközete fűződik a nevéhez. Ő volt az aradi vár utolsó parancsnoka. Utolsó előttiként végezték ki.

„Azt gondoltam én leszek az utolsó, mert a csatában mindig az első voltam. Szegény Emíliám! Éljen a haza!"

 Cserneki és tarkeöi Dessewffy Arisztid vezérőrnagy – 47 éves

1802. július 2-án született Abaúj Vármegyében a Kassai kerületi Ósvacsákányban (ma Szlovákia) magyar nemesi családban. 18 éves korában jelentkezett Radetczky huszárezredébe, és 20 évet szolgált a császári seregben. A napóleoni háborúkat követően 1839-ben mint kapitány nyugdíjaztatta magát. 1848. szeptember 22-étől őrnagyként részt vett a Sáros vármegyei nemzetőrség megszervezésében. Részt vett a budaméri és a kassai ütközetben. Klapka György parancsnoksága alatt részt vett a felső-tiszai hadtest újjászervezésében, majd dandárjával kiválóan szerepelt a Tisza mentén vívott győztes ütközetekben.  részt vett a Kápolnai csatában és a tavaszi hadjárat ütközeteiben. Hadtestével jelen volt Buda ostrománál, majd átvette a IX. hadtest parancsnokságát, és egyben megkapta vezérőrnagyi kinevezését. seregével kiválóan szerepelt a turai ütközetben. Ezt követően a Szeged környékén összpontosított magyar főerők lovassági főparancsnoka, majd augusztustól ismét a IX. hadtest parancsnoka lett. mivel Karánsebes mellett a császári csapatok előtt tette le a fegyvert, Haynau az ítéletet később „kegyelemből" golyó általi halálra változtatta.Kiemelkedő volt személyes bátorsága: „Nekem a halál semmi"- volt a szavajárása. „ Csoda, hogy minden magyart ki nem irtottak a Habsburgok háromszáz év óta"- mondta a siralomházban, majd mély álomba merült. „Tiszta lelkiismeretem van, az hagyott aludni"- mondta az őt kísérő papnak, majd teljes nyugalommal állt a kivégző osztag elé. Másodikként végezték.

„Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”

Kiss Ernő altábornagy – 50 éves

Temesváron 1799. június 13-án született egy gazdag magyar-örmény családban. Katonai pályafutását a bécsi Theresianum elvégzése után, 1818-ban a császári hadsereg egyik utászezredében kezdte. 1845-ben a 2. Hannover huszárezred parancsnoka, több magas külföldi kitüntetés birtokosa. Rendkívül bőkezű, szívesen adott kölcsönöket tiszttársainak. Egyik adósa volt, akkori parancsnoka, Haynau altábornagy.Kitűnően képezte ki katonáit, nagyvonalú gondos parancsnok volt. 1848 tavaszán ezredével Nagykikindán állomásozott, így a kezdetektől részt vett a szerb felkelők elleni harcokban. Az ő nevéhez fűződik az első jelentős délvidéki győzelem. A honvéd hadseregben elsőként - vezérőrnaggyá nevezték ki és átvette a bánsági hadtest parancsnokságát. De hiába volt kitűnő huszártiszt, egy hadtest vezetése meghaladta katonai képességeit. Pancsovai veresége után felmentették és az Országos Főhadparancsnokság vezetője lett. Halálos ítéletét kötél általi halálról golyó általi halálra módosították, mert császáriak ellen harcoló csapatokat nem vezényelt. Kivégzésekor nem engedte bekötni a szemét. Az eldördülő sortűz csak megsebzi a vállán; többen úgy emlékeztek vissza, hogy saját maga vezényelt újra tüzet a megzavarodott kivégzőosztagnak.

"Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük."

 Knezic Károly vezérőrnagy – 41 éves

Horvátországban Belovár-Bilogora megyében, Veliki Grđevac (Nagygordonya) községben született 1808. szeptember 6-án egy határőrvidéki katonacsalád gyermekeként.. 1824- től volt katona, a negyvenes években Galíciában szolgál. Egy igazi republikánus, aki a forradalmi eszmékhez való eljutását így magyarázta „ Galícia nyomorúságában szülemlett meg az én — minden áldozatra kész önérzetem, hol is a Metternich-politika erkölcstelenségét, majd meg a nemesség esztelen könyörtelenségét és az ezáltal elvadult lengyel népnek kegyetlenségét színről színre látva lelkiismeretem felzúdult, s lelkemben egy jobb kor utáni vágy ébredt fel". A tápióbicskei csatában ő foglalta el a Tápió hídját.Katonai sikereinek köszönhetően gyorsan emelkedett a ranglétrán, Damjanich János lábtörése után tábornokká és a harmadik hadtest főparancsnokává nevezték ki, e minőségében vett részt Buda ostromában. Kossuth Erdély kormányzójának posztját szánta neki, azonban a hadi események romlásával egy rögtönzött hadosztály élére került. Kötél általi halálra ítélték, negyedik volt a kivégzettek sorában.

"Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat."

  Lahner György vezérőrnagy – 54 éves

A Zsolnai kerület Turócszentmártoni járásában levő Necpálon született német polgári családban 1795. október 6-án. Katonai pályáját a császári hadseregben kezdte 1812-től a komáromi 33. gyalogezredben szolgált, 1848-ban őrnagy. A szabadságharc idején a Hadügyminisztériumban dolgozik, a honvédhadsereg felfegyverzése és ellátása a feladata. Az ő nevéhez fűződik a nagyváradi ágyú- és fegyvergyár felállítása. Ezért mondta Kossuth, hogy Nagyvárad, „a magyar Birmingham". Nehéz körülmények közt is eredményesen, nagy szorgalommal és lelkiismeretességgel látta el munkakörét. Közmegbecsülésnek örvendett és nélkülözhetetlen ember volt, a magánéletben pedig példás és szeretetreméltó családapa. A vészbíróság kötél általi halálra ítélte, harmadiknak végzett vele a hóhér, születésnapján.

"Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon! És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom!"

 Lázár Vilmos ezredes – 32 éves

Nagybecskereken született 1817. október 24. egy magyar-örmény nemesi családból. A császári és királyi hadseregben 1834-től 1844-ig szolgált, a 34. gyalogezred hadnagyaként szerelt le, majd feleségével, báró Revitzky Máriával zempléni birtokára költözött, és gazdálkodott. 1847-ben az Első Magyar Központi Vasútnál lett főpénztáros. 1848-as forradalmi események hatására jelentkezett a győri 39. honvédzászlóaljhoz. Miután kiváló képességű parancsnok volt, gyorsan emelkedett a ranglétrán. Az északi hadsereg legjobban bevált alparancsnoka volt, józan, nyugodt és bátor tiszt. Legjelentősebb haditetteit a Felvidék védelmében hajtotta végre. Bem tábornok ezredessé léptette elő és megbízta a IX. hadtest parancsnokságával. Csatát vesztett seregével Lugos irányába vonult és a császári csapatok előtt tette le a fegyvert. Kötél általi halálra ítélték, de tekintettel arra, hogy a császári hadseregnek adta meg magát, és csak a szabadságharc utolsó napjaiban lett ezredes, Ernst és Moser hadbírók javaslatára Haynau az ítéletet "kegyelemből" főbelövetésre változtatta. Őt végezték ki először.

"Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek."

 Altleiningeni gróf Leiningen-Westerburg Károly vezérőrnagy – 30 éves

A hesseni nagyhercegségben Ilbenstadtban született 1819. április 11-én, egy elszegényedett főnemesi család gyermekeként, édesapja Frigyes, Leiningen-Westerburg hercege. Amikor jelentkezik a honvéd seregbe számosan gyanakvóan figyelik, hiszen három testvére az osztrák hadseregben szolgált, de már az első csatákban bebizonyosodik, hogy milyen kiváló katona. Gyorsan át tudta tekinteni a bonyolult helyzeteket. Magyar katonái lelkesedtek érte, pedig csak néhány szót tudott magyarul. Ahogy Damjanichtól tanulta a téli hidegben a katonái között aludt, az ő menázsijukat ette, s ha tábortüzet gyújtottak nevetve tűrte csipkelődéseiket, hibás magyar akcentusának kifigurázását. Végigharcolja a tavaszi hadjáratot, 1849 júniusában kap tábornoki kinevezést, a 3. hadtest parancsnoka lett. Barátainak tudhatta Damjanichot és Görgeit. A hibátlan jellemű, lovagias tiszt rendkívül érzékeny volt katonai becsületére, ezért a kivégzése előtti percekben is ama rágalmak ellen tiltakozott, melyek szerint Budavár visszavételekor az elfogott osztrák katonákkal kegyetlenkedett volna. Aradi őreit megvesztegetve elérte, hogy kivégzésekor magyar honvéd tábornoki egyenruháját viselhesse. Kötél általi halálra ítélték, a hatodik volt a kivégzettek sorában.

"A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját."

Nagysándor József vezérőrnagy – 46 éves

Nagyváradon született1804.október 17-én egy vagyontalan nemesi családban. Katonai szolgálatát a császári hadseregben kezdte; az 5., majd a 2. huszárezredben szolgált. 1844-ben mint kapitány vonult nyugállományba.1848-ban szolgálatba állt a magyar hadseregben, őrnagyi kinevezést nyert a Pest vármegyei lovas nemzetőrségnél. A déli harcokban való teljesítményéért ezredessé léptették elő. Részt vett a nagysarlói és a komáromi csatában. Ezután Torontál vármegyébe vonult, sikeresen akadályozta meg az aradi és a temesvári osztrák helyőrségek érintkezését. Damjanich harmadik hadtestével részt vett a szolnoki, isaszegi és váci csatákban, ekkor léptették elő tábornokká. Görgey Artúr táborában harcolt Buda ostromában, az elsők között tör be a várba. A hadbíróság kötél általi halálra ítéli, ötödikként végezték ki.

"De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett."

 Lovag Poeltenberg Ernő vezérőrnagy – 41 éves

Bécsben született 1808. február 20-án egy nagybirtokos nemesi családból. A 4. huszárezred kapitánya, amikor 48-ban az ezredet Magyarországra vezénylik, ahol leteszi az esküt az alkotmányra. Ő, aki magyarul szinte csak káromkodni tudott, így határozta meg érzéseit: "Csak a nyelvem német, a szívem magyar, mert a szabadságért dobog". Augusztus elején a kormány őt küldte követségbe az orosz táborba. Görgey bizalmasaként az orosz ígéretek hallatára az oroszok előtti fegyverletétel buzgó szószólója lett. Aradon szidták is ezért fogolytársai, amikor kiderült, hogy az oroszok nem tudják szavatolni a tábornokok életét, ő pedig  rettenetes lelkiismeret furdalással viaskodott. A kivégzés reggelén a lőpor és golyó általi halálra itélt vértanúk után sorrendben az ötödikként, a kötél általi halálra itéltek közül elsőként őt akasztották fel.

„Szép kis deputáció megy az Úristenhez, hogy a magyarok ügyét képviselje."

Schweidel József vezérőrnagy – 53 éves

A Vajdaságban, a mai Szerbia Nyugat-bácskai körzetében levő Zomboron született 1796. május 18-án egy vagyontalan német polgári család gyermekeként. A 4. huszárezred tisztje, amikor Magyarországra vezénylik. Leteszi az esküt az alkotmányra, és több alkalommal kitűnik bátor helytállásával. Buda visszafoglalása után a főváros, majd a kormány mindenkori székhelyének helyőrség parancsnoka. Ő volt az egyetlen, akit az aradi vészbíróság kegyelemre javasolt, de Haynau, aki tiszttársa és korábban barátja volt, elutasítja a kérvényt. Ő volt a negyedik golyó által kivégzett vértanú. Amikor a kivégző osztag elé állt, kezében azt a feszületet tartotta, melyet mindenkor, a csatákban is magával hordott. A vérével befröcskölt keresztet kísérő papja eljuttatta honvéd kapitány fiának, aki szintén az aradi várban raboskodott.

"A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot."

 Török Ignác vezérőrnagy – 54 éves

Gödöllőn született 1795. június 23-án egy kisbirtokos magyar nemesi családban. Mérnökkari akadémiát végzett, az erődítés tanára volt a magyar testőrségben. Tanítványa volt Görgei Artúr és Klapka György. Ő volt a Komáromi erődítmény parancsnoka 1849 áprilisáig. Ezután az utászkar és az erődök főfelügyelője lesz. Barátságos, szelíd ember volt, akinek nem mindennapi hadmérnöki képességei voltak. A hadbíróság előtt magyarságával indokolta tetteit. Kötél általi halálra ítélték, hatodikként - a kötél által kivégzettek között másodikként - végezték ki.

"Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam."

Hernádvécsei és hajnácskői gróf Vécsey Károly vezérőrnagy – 45 éves

Kelet-Közép-Lengyelországban, a Mazóviai Vajdaságban Rzeczniówban született 1803. november 24-én. Nagyapja 1789-ben megkapta a Katonai Mária Terézia-rendet és altábornagy lett, édesapja Vécsey Ágoston lovassági tábornok, a Katonai Mária Terézia-rend tulajdonosa, a bécsi Magyar Nemesi Testőrség utolsó parancsnoka volt. Egyik nővére Bécsben udvarhölgy, Ferenc József egyik nevelője. 1848-ban huszárezredével harcol a szerb felkelők ellen. 1849 januárjában erélyes fellépésével meggátolta, hogy az ijedt parancsnokok bácskában szétzüllesszék a csapatokat. A szolnoki csata után összeveszett Damjanichcsal és Kossuth az arad-temesvári ostromsereg, az V. hadtest vezényletével bízta meg. 1849 június végén elfoglalja Aradot, és épp Temesvár ostromához kezd, amikor a szabadságharc összeomlik. A hadbíróság Vécsey esetét különös szigorral kezelte. Kötél általi halálra ítélik, őt végezték ki utoljára.

"Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt."

/A Katolikus Tábori Püspökség-Katonai Ordinariátus/