MÚLTIDÉZŐ

Emberek és sorsok

Kállay Miklós és ifj. Horthy Miklós

A történelemmel nem foglalkozó ember is sejti, hogy kiket rejt ez a két név.

Hallott – ha ironikusan is - a „kállai kettősről”, azaz Kállay Miklós miniszterelnök szerepéről a második világháborúban. Valami „hintapolitka” is eszébe jut hajdani tanulmányaiból, de több nem.

Az is rémlik  a legtöbb magyar embernek történelmi  ismereteiből, hogy  a két háború közötti kormányzónak volt egy azonos nevű fia, ifj. Horthy Miklós is. De életéről, pályájáról nem sokat hallhattunk. Arról végképp nincs ismeretünk, hogy a két Miklós nem csupán Budapesten, de Mauthausenben (a táborban fogolyként), majd Capri szigetén is együtt voltak.

Múltidézőnkben róluk „mesélünk” a történész segítségével.

Kállay Miklós szolgabíró, főszolgabíró, főispán, 1929-1931 kereskedelemügyi államtitkár, 1932 és 1935 között földművelésügyi miniszter és országgyűlési képviselő. 1942 márciusától 1944 márciusáig miniszterelnök.

Horthy Miklós kormányzó vadásztársa. Ifj. Horthy Miklós a kormányzó kisebbik fia, akinek bohém életvitele beszédtéma volt a bálokon és a sportrendezvényeken. 1939 és 1942 között Rió de Janeiró-ban rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, 1943-tól Jász-Nagykun-Szolnok vármegye felsőházi képviselője volt. A német szövetségből való kilépést előkészítő úgynevezett Kiugrási Iroda vezetője.

A történész a múltban történt események miértjét, annak ok-okozati összefüggéseit keresi. Jobb esetben megfelelő magyarázatot talál a bekövetkezett történésekre, amelyek mögött minden esetben az ember áll. Így tehát embert, embereket keresünk. Ki volt Kállay Miklós és ifj. Horthy Miklós? A kérdés megválaszolásához segítséget nyújtanak a klasszikus párhuzamos életrajzok.

***

Kállay Miklós a nyíregyházi lutheránus gimnáziumban, majd a budapesti katolikus főgimnáziumban tanult. Ezután Genfben, Drezdában és Párizsban végezte a tanulmányait. Gyermekkorától sportolt és kitűnően bokszolt. 1910-ben jogi doktorátust szerzett, majd szolgabíró lett Kisvárdán. 1914-ben vette feleségül Kállay Rudolf nyíregyházi főorvos leányát, Helént, akitől három fia született: Kristóf, Miklós és András. A nagykállói járás főszolgabírája, 1922-től Szabolcs és Ung vármegyék főispánja volt. Ugyanekkortól örökség útján a tulajdonába került a kállósemjéni birtok, ahol gazdálkodott. Kállay Miklós középbirtokos családból származott, aki a konzervatív értékrend híve, jellemzője a tekintélytisztelet és a hazája iránti érzett elkötelezettség.

Politikai karrierje Bethlen István kormányában kezdődött, amelyben kereskedelemügyi államtitkár lett 1922-ben. Gömbös Gyula kormányában pedig földművelésügyi miniszter, amely tisztségéről azonban lemondott 1935-ben, mert nem értett egyet a Gömbös-kormány egyes lépéseivel. Két évvel később alapított Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnökévé nevezték ki. A hosszútávú programjának célja a termőterületek növelése, illetve a Tiszántúl vízgazdálkodásának és csatornázásának a megoldása állt. Ezt szolgálta a békésszentandrási duzzasztómű felépítése is.

Horthy Miklós 1942 márciusában kormányalakítással bízta meg a köztudottan náciellenes és a szélsőséges politikai irányzatokat mélyen elítélő Kállayt. A miniszterelnök kinevezéskor Magyarország már hadviselő ország volt Németország oldalán. Kállay nem volt naiv ember és nem folytatott hintapolitikát sem, mint ahogyan ezt korábban róla állították. Mindent megtett annak érdekében, hogy Magyarországot átvezesse a háború utáni békés időszakba, oly módon, hogy hazája minél kedvezőbb pozícióban legyen a béke pillanatában. A Macartney-féle „rendszermentés” teória véleményem szerint az események láncolatának leegyszerűsítése. A magyar politikai vezetés célja sokkal inkább a szuverenitás és a visszaszerzett területek, illetve a húszas évek elejéhez képest viszonylag erős Magyarország megőrzése volt. Kállay és szűk köre ezért kezdett titokban 1942 nyarától béketapogatózási tárgyalásokat az angolszász hatalmakkal Bernen, Stockholmon, Isztambulon és Lisszabonon keresztül. Mindezt azonban úgy kellett végrehajtani, hogy a német hírszerzés ne szerezzen róla tudomást, mert ez az ország szuverenitását veszélyeztette. Nem sikerült.

Magyarország német megszállása után Kállay a török követségre menekült, ahonnan egy hónnap később elvitték, és Mauthausenbe hurcolták. Itt találkozott ismét ifj. Horthyval.

***

Ifj. Horthy Miklós a bécsi Tereziánumban és a keszthelyi Gazdasági Akadémián végezte a tanulmányait. Korán elkezdett sportolni, versenyszerűen teniszezett, motorozott, lovaspólózott. Ifjúkorában két ízben jelentős balesetet szenvedett. Első bukása 1926 májusában történt, amikor motorjával tréningezett a Budakeszi úton. Ifj. Horthyt a Fasor szanatóriumba szállították, ahol megállapították, hogy agyrázkódást szenvedett. A baleset örökre nyomott hagyott a kormányzó kisebbik fiában: 1943 nyarán, amikor gépjárművel Kenderesről Budapestre utazott Törökszentmiklósnál egy kislány átszaladt az autó előtt az úttesten, ifj. Horthy elrántotta a kormányt, és az árokba fordult. A második sportbalesete sokkal szerencsétlenebbül végződött számára. 1929. október végén lovaspóló mérkőzés volt a Margit-szigeten, ahol lova megbotlott és a tehetetlen ifj. Horthyra esett. Koponyatörést, agyrázkódást és bordatörést szenvedett, akinek az állapota csak lassan javult, bár a szanatóriumot november végén elhagyhatta, lábadozása hónapokig tartott.

Ifj. Horthy 1927. augusztus 4-én kötött házasságot a bankár Károlyi Imre lányával, Károlyi Consueloval.

Ifj. Horthy az 1930-as évek elején üzleti utazást tett Egyiptomba, és Kairóban találkozott az uralkodócsaláddal, akikkel jó kapcsolatot alakított ki. A kormányzó személyesen kezdeményezte egy kereskedelmi flottilla építését, amely a Duna-Fekete-tenger-Földközi-tenger útvonalon kötötte volna össze Magyarországot a Közel-Kelettel és Egyiptommal. 1938. július végén váratlanul látogatott Magyarországra az özvegy egyiptomi királyné, Fáruk király anyja, Nazlieh. Ifj. Horthy este érkezett meg a szállodába, hogy kalauzolja a fejedelmi vendégeket. A vacsora után Nazlieh kijelentette, hogy szeretné megtekinteni a kivilágított várost valamelyik hegyről. Így történt, hogy az anyakirályné és ifj. Horthy kettesben a Hármashatár-hegyre ment, ahol a Németh-féle vendéglő teraszáról gyönyörködtek a magyar főváros éjszakai szépségében.

Ifj. Horthy 1939. július 11-én érkezett meg Brazíliába, hogy átvegye a Rio de Janeiró-i követség vezetését. A magyar diplomácia irányítói számára Brazília nem számított a legfontosabb partnerének. Emellett Dél-Amerikában, Brazíliában és Argentínában körülbelül 60?80 ezerre tehető a magyar vagy magyar származású bevándorló. A brazíliai magyarok gyakran rendeztek díszvacsorákat és banketteket a magyar követ tiszteletére. 1942. október közepén azonban visszatért Budapestre.

Hazaérkezése után nyíltan vállalata náciellenes elkötelezettségét. Ahhoz, hogy bizonyos politikai gyakorlatra szert tegyen 1943 februárjától Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye felsőházi képviselőjének választották meg. Emellett ifj. Horthy egy gyors és valószínűleg formális katonai kiképzést is kapott 1943 folyamán. A tiszti vizsga után a szegedi gyalogezred állományában, tartalékos hadnaggyá nevezeték ki.

A Kiugrási Iroda 1943. december 31-én jött létre, amelyben fontos szerepet töltött be. Ügykörébe azon esetek tartoztak, amellyekkel közvetlenül a kormányzó vagy a miniszterelnök megbízta és részt vett vallástól és hovatartozástól függetlenül az üldözöttek menekítésében.

Miután a német csapatok elfoglalták Magyarország stratégiai fontosságú helyeit, a kormányzó október 15-én a Magyar Rádióban meglepetésszerűen bejelentette, hogy Magyarország a Szovjetunióval és Szövetségeseivel fegyverszünetet kötött. Ugyanezen a napon német kommandósok elfogták a kormányzó egyetlen még életben lévő fiát. Ifj. Horthy fejére zsákot húztak, majd elszállították a mauthauseni koncentrációs táborba.

Ifj. Horthy számára rettegéssel teli időszak következett Mauthausenben, ahol találkozott Kállay Miklóssal is. 1945 áprilisában a tábor parancsnoksága úgy határozott, hogy a fontos foglyokat átszállítják Dachauba. Ifj . Horthyt és Kállayt teherautóra rakták és Dachauból néhány nap múlva Innsbruckba szállították. Április végén megérkeztek Niederdorf mellé és május 4-én olasz partizánok és amerikai katonák szabadították ki a foglyokat. Ifj. Horthyt és Kállayt Capri szigetén egy szállodában helyezték el, hogy pihenhessenek és kihallgathassák őket. 1945 augusztusában az amerikaiak átszállították a magyarokat Rómába.

 Ifj. Horthy első gondolata a szülei és gyermekei megsegítése volt. Kállay Capri szigetén tájékoztatta Miklóst, hogy egy svájci bankban létezik egy alap, amelynek célja a legitim magyar kormány és a kormányzó kiadásainak fedezése a német megszállás esetére. Ifj. Horthy lányai és a volt felesége Svájcban találkoztak, ahol kérvényezték, hogy juttassanak a rendelkezési alapból számukra, amely azonban nem történt meg. Ifj. Horthy 1946 októberében visszament Rómába, ahol találkozott Kállayval, hogy a szülei megsegítéséről beszéljen. Eztán elhagyta Európát, egy ideig Brazíliában élt.

Brazília azonban nem hozta meg számára a korábbi megbecsülést és 1954. december elején visszatért Európába.

Ifj. Horthy Miklós 1993-ban hunyt el Portugáliában a Mira Fonte nevű idősek otthonában. Testét kívánsága szerint elhamvasztották és 1993. szeptember 4-én helyezték örök nyugalomra a kormányzói párral együtt, ünnepélyes keretek között, a kenderesi családi kriptában.

 Kállay Miklós 1953-ig Rómában élt, majd az Amerikai Egyesült Államokba költözött. New Yorkban temették el 1967-ben, majd hamvait 1988-ban Rómában helyezték el. 1993-ben helyezték örök nyugalomra a Kállay család Kálósemjéni kriptájában.

Két ember, két karakter, sorsuk mégis összekapcsolódott. Nemcsak Budapesten vagy Kenderesen találkoztak, hanem Mauthausenben is, majd az amerikai katonák együtt szállították őket Capri szigetére.”

Bella Vista szálloda teraszáról írta Kállay Miklós: „[…] minden este nézhettük a lenyugvó napot, ahogy eltűnt Ischia mögött, bíbor, arany és azúr fényekbe vonva maga mögött még sokáig az eget. Ott álltunk – egy letűnt világ, letűnt fiai […]”.

 /Sáringer János/