Irodalmi kitekintő

ARISZTOTELÉSZ

Az igazán híres embereket nem csak a lakóhelyükön ismerik. A kutatók egyrészt Google-találatok alapján mérik ezt az ismertséget, másrészt a Wikipédiát hívják segítségül. Pontosabban azt, hogy a szabad enciklopédiában hány nyelven jelent meg cikk az illetőről. Eszerint minden idők leghíresebb zenésze Jimi Hendrix, a világ leghíresebb bűnözője Báthory Erzsébet, és leghíresebb amerikai polgára Martin Luther King. Az összesítést mégis toronymagasan rengeteg helyen, nyelven és szakterületen egy görög filozófus nyerte, Arisztotelész. Nagy Sándor is tőle kapta az élethez szükséges tudást.

Minden idők leghíresebb embere Krisztus előtt 384 körül született Macedónia ősi görög királyságában, ahol apja királyi orvosként dolgozott. Arisztotelész szigorú neveltetésének és a tanulás iránti olthatatlan vágyának köszönhetően hamarosan kitűnt kortársai közül. Vitathatatlanul korának legbefolyásosabb filozófusává vált, és olyan beceneveket ragasztottak rá, mint a „mester", vagy egyszerűen „a filozófus".

Élete során sokat tartózkodott a makedón király, Philipposz udvarában. Nem kisebb személyiségeket tanított és készített fel az életre, mint Nagy Sándor, aki mesterének útmutatásai nyomán hódította meg az akkor ismert világot.

Arisztotelész Athénban is tanult, több évig dolgozott együtt Platónnal, majd később kezdett önálló kutatásokba. Megalapította a Líceumnak nevezett kutatási és oktatási központot, ahol a tanítványaival vitatta meg a saját, és hallgatói ötleteit. A modern korban a francia középiskolákat (a lycées-t) is ennek nyomán nevezték el. A filozófus követőit egyszerűen peripatetikának, vagyis vándoroknak hívták, hiszen messze földről érkeztek, hogy a kitűnő makedón hadvezérhez hasonlóan, nála szerezzék meg a sikeres élethez szükséges tudást.

Arisztotelész könyvei valójában összetett jegyzetek és feljegyzések gyűjteménye. A filozófust egyszerűen lenyűgözte, ahogy a dolgok működnek a világban. Olyan kérdésekre volt kíváncsi többek között, hogy hogyan alakul ki a csirke a tojásban. De például az is érdekelte, hogyan szaporodik a tintahal. Mitől lehetséges, hogy egy növény láthatóan növekedik egy bizonyos helyen, és megáll a fejlődésben egy másikon? És roppantmód érdekelték az emberi lét kérdései is: mi minden teheti jobbá az emberek életét, és ezzel együtt az egész társadalmat? Arisztotelész számára a filozófia a gyakorlati bölcsességről szólt.

/Nagy Sándor és Arisztotelész/

"Legszebb dolog az igazság, legjobb az egészség, legkedvesebb pedig az, ha az ember elérheti mindazt, amit szeret"– mondta.

A görög filozófus leginkább négy nagy filozófiai kérdésre kereste elhivatottan a választ. Mi teszi boldoggá az embereket? Mi a művészet? Kik a barátaink? És végül, hogyan lehetnek az ötletek sikeresek?

Az életben létfontosságúak a jó beszélgetések. A Nicomachean Etika című könyvében (amelyet fia, Nicomachus szerkesztett) Arisztotelész arra törekedett, hogy beazonosítja azokat a tényezőket, amelyek jobbá teszik az emberi életet, vagy épp fordítva. A nagy filozófus könyvében megállapította, hogy azok az emberek sikeresek - a társadalom szemében is -, akik különös erényekkel rendelkeznek.

/A Nicomachean Etika 1566-os kiadása/

Úgy gondolta, hogy ha ezeket az erényeket alaposan megvizsgáljuk, akkor mi is elsajátíthatjuk és ápolhatjuk ezeket, miközben mások erényeit is jobban tudjuk tisztelni. Arisztotelész megfigyelte, hogyan beszélnek egymással az emberek. Arra a konklúzióra jutott, a minőségi élet egyik legfontosabb esszenciája, hogy jó és tartalmas beszélgetéseket folytassunk.

Az erényes ember ezen a területen is tartja a megfelelő arányokat: szellemes, de tapintatos – mutatott rá Arisztotelész. "Az erkölcsi jóság csak a szokás eredménye: idő, gyakorlat és bátorítás szükséges hozzá" - hangzik a másik bölcsesség.

/Arisztotelész Rembrandt festményén/

Úgy gondolta, hogy az erény nélküli embereket inkább szerencsétlennek, mint gonosznak kell tekinteni, akiknek jobb tanárokra és több iránymutatásra van szükségük, mintsem börtönre.

Arisztotelész idejében gyakran háttérbe szorult a klasszikus művészet: az amfiteátrumok szabadtéri színpadain az emberek legszívesebben a véres játékokat néztek. Arisztotelész a Poétika című művében azt taglalja, hogy mi teszi a művészetet azzá, ami. Nagyszerű tippeket ad: higgy a hirtelen sorsfordulatokban, a forgandó szerencsében, és a dolgok mindig jóra fordulnak. Arisztotelész állította, hogy igen fontos a drámai kinyilatkoztatás pillanata, és érdemes tisztázni, mi is valójában a tragédia. Mit jelent a katarzis, és hogyan tudunk megszabadulni a rossz dolgoktól? A nagy filozófus szerint fontos az érzelmeink letisztázása, beleértve a félelmet is.

/Arisztotelész megrögzötten kutatta a világ történéseit/

"A tragédia arra emlékeztet bennünket, hogy a tisztességes emberekkel is történhetnek szörnyű dolgok, magunkat is beleértve" – mondja. – "Ezért van szükségünk több együttérzésre, és kevesebb kritikára." Szerinte az a művészet legfőbb feladata, hogy mélyreható igazságokat fogalmazzon meg az életünkről.

A barátság kérdését is górcső alá vette Arisztotelész nagy kérdései közé tartozik, hogy kik számítanak a valódi barátainknak. A görög tudós ezért három különféle barátságot azonosított: Az első az a barát, akivel együtt megyünk el szórakozni. A második az, akivel érdekből keressük a kapcsolatot. A harmadik viszont az igaz barátság, aki legalább annyira érdekel bennünket, mint saját magunk, és akivel egyaránt osztozhatunk örömeinkben, valamint bánatainkban.

/A Logika 1570-es kiadása/

Egy igaz barát sebezhetőbbé is tesz minket, de közben meg is erősít – állította Arisztotelész a Nicomachean Etikában. – Megszabadulsz a gondolataid súlyától, és a barátoddal együtt válsz nagyobbá, okosabbá, rugalmasabbá, tisztességesebbé. Ha megosztjátok egymással az erényeiteket, az semmissé teheti a hibákat. Ahogy mondta, a barátság megtanítja az embereket arra, hogy mit kell tenniük, és ez az élet legjobb része.

Megalkotta a retorika tudományát is. Ahogy számos kortársát, úgy Arisztotelészt is megdöbbentette az a tény, hogy nem mindig a legjobb érvvel lehet megnyerni egy vitát. Tudni akarta, hogy mindez miért történhet meg, és hogy tehetünk-e valamit ezzel kapcsolatban. A filozófus ezért gyakran vett részt megfigyelőként a város főterén vagy az Agorán egy-egy nyilvános vitán.

/Az emberek hosszú vitákat folytattak az Agorán/

Érdekelte, hogy mi befolyásolja a közönséget és az egyéneket, miközben a vita kimenetele gyakran egyáltalán nem kapcsolódott szigorúan a logikához, vagy az esettel kapcsolatos tényekhez. Arisztotelész ekkor ismerte fel a retorika, vagyis a szónoklattan kiemelkedő fontosságát. Úgy tekintett rá, mint amelynek minden helyzetben meg kell találnia „a meggyőzés rendelkezésre álló eszközeit". A meggyőzés tudományát sokszor alkalmazták a város főterén.

A meggyőzés, rábeszélés mestersége kitűnő útravaló, ám Arisztotelész szerint a beszéd lélektani valamint etikai vonatkozásai legalább ennyire fontosak. Tanításai még ma is fellelhetők az egyetemi oktatás egyes szakterületeinek alapjaiban.

A legnagyobb filozófiai gondolkodók egyike a thrákiai Sztageirosz városában született. Apja korai halála miatt a nagybátyja nevelte fel. A világ leghíresebb embere fiatal korában Platón tanítványaként szívta magába a tudást Athénban, majd később, a saját iskolája mintegy hatszáz évig fogadta a tanulásra szomjazókat.

/Az athéni iskola Raffaello híres festményén, közepén Arisztotelésszel és Platónnal/

Előadásait sem a szokványos módon tartotta: szívesebben sétált tanítványaival, és eközben mesélt nekik a világ működéséről.

Arisztotelész neve már az ókorban fogalommá vált, és nemcsak filozófiai értekezései, hanem leghíresebb tanítványa, a kiemelkedő képességű hadvezér, Nagy Sándor miatt, aki egész életében atyjaként tisztelte a filozófust, és őszintén felnézett rá. Mesterével, Platónnal együtt a nyugati kultúra és az európai filozófia legnagyobb hatású gondolkodói közé tartozik. A középkor végére munkássága a Biblia mellett a „magasabb" kultúrát jelképezte.

Arisztotelész munkássága mind a keresztényeknél, mind az araboknál és a zsidóknál is igen nagy tiszteletben áll. A nagy filozófus emlékét a Holdon egy kráter, a Naprendszerben egy kisbolygó őrzi, melyek Arisztotelész nevét viselik. Arisztotelész még több mint kétezer év távlatából is képes naprakész bölcsességekkel szolgálni a ma embere számára.

/Jeki Gabriella/