"Minden elolvasott könyv egy újabb megélt élet.”

 AZ ÍRNI-OLVASNI TUDÁS A TANULÁS ALAPKÖVEI

1965. november 17-én az UNESCO szeptember 8-át nevezte ki az olvasás nemzetközi napjává. A cél az volt, hogy felhívják a figyelmet az olvasás és az írás fontosságára, hiszen az olvasás az egyik fő információ szerző eszköz (volt). Manapság sokkal kevesebben olvasnak, jó esetben képregényt. Ma már a televízió is elvesztette vezető szerepét, mindenki figyelme a telefon, ipad felé fordult. Ma már az üzenetek írásánál olyan rövidítések, szavak jelennek meg, amelyet az idősebb korosztály már meg sem ért.

Ebben az írásban most nem azzal szeretnék foglalkozni, hogy milyen hasznos az olvasás, s aki olvas az művelt lesz. Nem. Arra szeretnék rávilágítani, hogy milyen erőfeszítéseket kell tennie egy gyermeknek és a szülőknek, hogy a családokat körülvevő megváltozott külvilág hatásait kivédve megtanuljon rendesen írni és olvasni, és szeressen olvasni.

Magyarországon az olvasás tanítása a 11. században kezdődött. Szent István király államszervező tevékenysége eredményeképpen nyíltak meg az első iskoláink. Az olvasás megtanulása volt minden további tanulmány alapvető feltétele.

Naponta hallható szülői panasz: tehetek én bármit, ígérhetek, fenyegethetek, az istennek sem olvas ez a gyerek! Pedig egy kis odafigyeléssel rászoktatható. A kiskamaszok többsége szerint a pörgés és az izgalom nem a könyvekben, hanem a tévé- és videófilmekben, vagy a számítógépen, az interneten található. A könyv, különösen az iskolai olvasmány, ósdi és olykor nem is érthető. Érdemes és fontos odafigyelni a gyerekek véleményére, mert elvadítani nagyon könnyű őket, míg a visszahódítás keserves, már-már reménytelen lehet. Amikor információk millióival bombáznak bennünket naponta, híján vagyunk az olyannyira szükséges türelemnek, és az elmélyülésre szánt időnek. Pedig olvasni, a leírtakban gyönyörködni valóban csak akkor lehet, ha odafigyelünk.

A példa mi vagyunk

 Fontos kérdés, vajon miért várjuk a gyerekeinktől azt, amiben talán magunk sem mutatunk túl sok jó példát. A televízió távirányítóját percenként nyomkodó apuka, a folyton csak kész- vagy félkész terméket tálaló anyuka, a szülő, aki nem ér rá a gyerekére, ne reméljen szorgalmas, házi feladatot egyedül gyártó csemetét. Ne higgyük, hogy a folytonos fegyelmezés, rászólás igazi nevelés. A leghatásosabb nevelőeszköz a példa, a minta magunk vagyunk. A kisgyermek kezdetektől fogva ,,majmol", utánoz, mert úgy véli, az a jó, amit a szüleitől lát. Gondoljunk csak bele: ha hagynánk, minden gyerek takarítana, főzne a mamájával. De a ,,kinek van erre ideje" ingerült hozzáállással elvesszük a kicsik kedvét. Az ő munkájuk a játék. Játszva sajátítják el a későbbi készségüket.

Esti mese mindennap

 Így van ez az olvasással is. Ha a kezdetektől, mint valami különös ajándékot, adjuk át a mesék birodalmát, és felfedezéssé, izgalmas kalanddá varázsoljuk a könyvvel való ismerkedést, az olvasás a gyerek természetes igényévé válik. Ehhez idő és türelem kell. És rendszeresség. A legfontosabb támasz egy kis ember számára a rend. Hogy megtanulja, mikor minek van itt az ideje. Az esti mese - ha minden este a vacsora és a mosdás után következik, amikor a mama vagy az apa az ágy szélére ül, - fontos és elengedhetetlen programmá válik számára. Várja és igényli. Később maga viszi a könyvét az ágyába.

8 tipp, jó tanács az írás és az értő olvasás elősegítésére:

1. Gyermekdalok - próbáljuk előadni őket, és hozzájuk illő játékokat találni! Kiterjeszthetjük a játékot, találjunk más rímelő szavakat!

2. Versek - Olvassunk verseket a gyerekeknek, főleg mulatságos vagy értelmetlen verseket, hogy ezek mintájára sajátot találjunk ki!

3. Fizikai játékok - Ügyességi gyakorlatok, úgy, mint labdaeldobás, elkapás, elrúgás, ugrások, egyensúlyozási gyakorlatok. Például a "Simon mondja" egyszerű feladatokkal kezdődik, pl. "Simon mondja, tapsolj egyet!", és fokozatosan nehezedik, pl. "Simon mondja, rakd a bal kezedet a jobb térded mögé!".

4. Mozgás - betűformák kitapintása fa és műanyag betűkkel, vizes vagy száraz homokkal, illetve betűk készítése gyurmából vagy agyagból.

5. Próbáljuk ki a "Látok valamit." játék különböző változatait. Pl.: “Látok valamit, ami (b) hanggal kezdődik.”, “... ami ugyanazzal a hanggal kezdődik, mint a boci.”, “... B betűvel kezdődik.”, “...ami rímel arra, hogy lánc.”, “…ami (b) hangra végződik.”

6. Hallási sorozatok - Találjunk ki örökké bővülő listákat. Például "A nagymamám elment vásárolni, vett egy almát, egy zsák krumplit, egy csupor mézet…", amely mindig eggyel több lesz. Játszhatjuk különböző kategóriákban, különböző betűkkel vagy véletlenszerűen.

7. Dominók - A dominózáshoz nem kell nagy előkészület, és egyszerű segítséget nyújt a számok tanulásához és a vizuális sorrendhez. Más formában is kaphatók, képekkel, vagy mintákkal, amiket valamilyen szempont alapján össze kell párosítani

8. Tárgyak a tálcán - A gyerek figyelje meg, mik vannak a tálcán és jegyezze meg. Ezután: (a) Takarjuk le a tálcát és a gyerek sorolja fel, milyen tárgyak voltak rajta, vagy (b) A gyerek csukja be a szemét, mi pedig vegyünk el egy vagy két tárgyat a tálcáról, majd szóljunk a gyereknek, hogy nyissa ki a szemét, és mondja meg, mit vagy miket vettünk el.

/Jankó István mestertanár/