ÉLETSORSOK

BOGÁNYI GERGELY

  zongoraművész és zongorakészítő

 Bogányi Gergely négyéves korában kezdett zongorázni szülővárosában a váci Zeneiskolában, ahol az első zongoratanára Szabó Katalin volt. Hatévesen különdíjasa volt a nyíregyházi Országos Zongoraversenynek (1980), amit kilencévesen (1983) meg is nyert. Már a versenyen felfigyelt különleges tehetségére Máté Klára (zsűri tag volt) zeneakadémiai tanárnő. 1984-ben tízévesen, már nem ismeretlenül, felvételt nyert a Zeneakadémia előképző 'különleges tehetségek osztályába' ahol a tanára kezdetben Máté Klára, majd később Esztó Zsuzsa és végül Baranyay László volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is. 1993-ban a finn zeneakadémia ösztöndíjasaként tizenkilenc évesen eljutott a tengerentúlra egy amerikai zeneművészeti egyetemre, ahol egyéves ösztöndíjjal tanult. Az ottani tanulmányait a budapesti Zeneakadémiával párhuzamosan végezte. Az Egyesült Államokban az Indiana Egyetemen Sebők György (†1999) és a helsinki Sibelius Akadémián Matti Raekallio professzorok irányították munkáját. Az USA - ba 2004 során tért vissza, és koncertezett régi tanulmányai színhelyén az Indiana Egyetemen Kelemen Barnabás hegedűművésszel.

 Évről évre ellátogat Erdélybe is, ahol Marosvásárhelyen és egyéb más városokban is játszik. Hangversenyezett a világ leghíresebb koncerttermeiben. Repertoárján több mint harminc zongoraverseny és a zongorairodalom jelentős része szerepel. Eddigi munkásságának egyértelmű csúcspontja a 2010-es Chopin-év alkalmából rendezett két napon átívelő koncertsorozata, ahol is a zeneszerző összes, szólózongorára írt művét megszólaltatta.

DÍJAK, KITÜNTETÉSEK

Nyíregyházi Országos Zeneiskolai Zongoraverseny (1983) kategóriája első helyezettje

Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny első helyezettje (1996)

Vác díszpolgára (1996)

Liszt Ferenc-díj (2000)

Fehér Rózsa Lovagrend Érdemkeresztje (2002) - Finn állami kitüntetés

Pest megye kultúrájáért (2003)

Kossuth-díj (2004)

Zebegény díszpolgára (2007)

Junior Prima díj (2008)

Prima díj (2011)

Budapest díszpolgára (2016)

LEMEZEK

Diszkográfiája hét lemezt foglal magába Mozart-versenyművekkel, Chopin és Liszt zongoraműveivel, Chopin és Rachmanyinov cselló-zongora szonátáival és Liszt teljes hegedű-zongora termésével.

Önálló lemezfelvételei jelentek meg Mozart versenyművekkel, Chopin zongoraműveivel és Liszt Ferenc zongoraterméseivel.

 The Chopin Album

Chopin

Mozart zongora-verseny

Chopin Rachmaninov

Chopin 2002

Aranyszín köntösbe

Villa Gyllenberg

Mozart

Liszt

Gergely Bogányi: Chopin Schumann

A BOGÁNYI-ZONGORA

A zongoraművész és konstruktőrök egy csoportja új elképzelés és technológia alapján épített egy teljesen egyedi formájú és felépítésű zongorát. "Nemcsak a zongora lelkét, a rezonánst reformáltuk meg, amit fa helyett karbonkompozitból készítünk, hanem a hangszer más alkatrészeit is. Ezek összességének köszönhető a nagyon tiszta, erőteljes, felhangdús hang", így mutatta be a saját nevét viselő, magyar fejlesztésű új hangszert Bogányi Gergely, aki azért kezdett bele egy újfajta hangszer megalkotásába, mert nem találta azt a hangzást, amely a legjobban megfelelne ízlésének.

 A megvalósításhoz szakembereket keresett maga mellé, és több mint 7 év alatt készítették el az áramvonalas "csodazongora" prototípusát a vágyott hangzással. A kivitelezésben többek között Bolega Attila főkonstruktőr, Üveges Péter Attila főtervező-dizájner, valamint Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember működtek közre. Az erre a célra létrejött nógrádi Zengafons Kft. magántőkével indult, de az Új Széchenyi Tervből kapott 127 millió forintra és a Magyar Nemzeti Bank 60 milliós, valamint a Szerencsejáték Zrt. és az EMMI 100 millió forintos támogatására is szükség volt, hogy elkészüljön a prototípus.

 2015. január 20-án ismerhette meg a nyilvánosság az új típusú hangversenyzongorát a Budapest Music Centerben (BMC), és másnap a magyar kultúra napjának előestéjén egy zártkörű gálán - Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében - debütált a Zeneakadémián. A bemutatón a készítők kiemelték, hogy a karbonkompozitból készült rezonáns (hangzófenék) ellenállóbb a környezet változó hatásaival szemben és tartósabb is, ami a modern hangszerek esetében elsődleges szempont. Az új anyag egyenletesebb hangzást és hangképet biztosít, ugyanakkor jelentősen megnövekedett lecsengési időt is, ami hozzájárul ahhoz, hogy a régi zongorák szép, barátságos hangzását idézve szólaljon meg. A gyártás során sikerült a XIX. század jeles magyar zongoraépítő Beregszászy Lajos örökségét is felhasználni (aki felfedezte, hogy a cselló domború hátához hasonlóan a zongora rezonánsa is továbbfejleszthető). A zongorába a legmodernebb - pár éve kifejlesztett - ún. agráf rendszert építették be, amely a játék közben megszabadítja a rezonátorlemezt a mintegy féltonnás mechanika terhétől.

 A zongorához kikísérletezett egyedi mechanikát az a németországi Louis Renner cég készíti és szállítja, amelyet 1882-ben alapítottak, és ma a hangszerkészítés legmagasabb színvonalát képviseli. Formavilága is zenei indíttatású, nem csak szemet gyönyörködtető. A hangszer felfelé, de lefelé is szól: a lábaknak ugyanis akusztikus funkciójuk is van, hangvetőként a publikum felé terelik azt a hangmennyiséget, ami lefelé egyébként "elveszne". A hagyományos három láb helyett alkalmazott két lábas struktúra ugyanakkor futurisztikus külsőt kölcsönöz a hangszernek.

/Forrás: Bogányi Gergely, https://boganyigergely.hu/