ÉLETSORSOK
A
laborok ellenőrzéséről, a kutatói kitartásról és a rákgyógyítás esélyeiről...
PARDI NORBERT
Névjegy
A Szolnokon 1981-ben
született Pardi Norbert a Szegedi Tudományegyetemen szerzett biológusdiplomát,
illetve ugyanott védte meg
PhD-dolgozatát.
Az utóbbi tíz évben az
mRNS-alapú vakcinák és terápiás lehetőségek kutatásával foglalkozik.
Karikó Katalin és Drew
Weissman munkatársaként úttörő szerepet játszott az új generációs vakcinák
létrehozásában.
Jelenleg a Pennsylvaniai
Egyetem Mikrobiológiai Tanszékén vezeti saját laboratóriumát.
Sok
embernek mondhatnak bármit, a hitén, az előítéletein nem sikerül áttörni –
véli Pardi Norbert, aki a Pennsylvaniai Egyetem Mikrobiológiai Tanszékén vezeti
saját laboratóriumát. A molekuláris biológus évtizede együtt dolgozik Karikó
Katalinnal és Drew Weissmannal a koronavírus elleni mRNS-vakcinák alapjait
jelentő technológián.
– Vakcinák és a Covid–19-sztori
címmel tartott előadást a Magyar Tudomány Ünnepén. Egyik legfőbb üzenete az
volt, hogy a vakcinák minden évben milliók életét mentik meg. Akkor miért félnek
mégis olyan sokan az oltásoktól?
– Több szempont játszik
ebben szerepet. Az egyik, hogy az oltásokkal kapcsolatban nagyon sok, sokszor
egymásnak ellentmondó információt hallani, amelyekből a laikusok nehezen vagy
nem tudják kiválogatni a tudományosan megalapozott közléseket. A szakemberekre
kellene hallgatni, ebben az esetben az orvosokra, immunológusokra, virológusokra,
biokémikusokra, és nem olyanokra, akik nem rendelkeznek ezen a téren alapos
tudással. Én sem adok tanácsot az autószerelőnek, hogy mit tegyen a futóművel,
hiszen nem értek hozzá. Ugyanakkor bármerre járok, mindenütt azt tapasztalom,
hogy sok embernek mondhatnak bármit, a hitén, az előítéletein nem sikerül
áttörni. Úgy sem, ha a közvetlen környezetében hal meg valaki a
koronavírus-fertőzés következményeként. Azt vallom, nagyon fontos az őszinte
kommunikáció és a megfelelő tájékoztatás a szakemberek részéről, ugyanakkor az
ezen a téren laikusoknak bízniuk kell azokban, akik sok éve vagy évtizede
vakcinákkal, kórokozókkal vagy éppen az immunrendszer működésével foglalkoznak.
– Mit tudunk most a koronavírusról?
– A korábbi koronavírusos
fertőzések során szerzett tapasztalatokat most használtuk fel.
A 2003 februárjában
Ázsiában kitörő járványból – azt is koronavírus, a SARS–CoV–1 okozta – nem lett
pandémia, ezért nem született akkor humán vakcina, de rengeteget tanult abból az
esetből a tudomány, akárcsak a nagyjából tíz évvel későbbi MERS–-CoV-járványból.
Jelentős részben ezekkel az „előtanulmányokkal”, illetve az elmúlt tíz év
elképesztő technológiai fejlődésével magyarázható, hogy nagyjából egy év alatt
sikerült előállni hatékony Covid–19-vakcinákkal.
– Időszerű a kérdés: meddig véd a
koronavírus ellen az mRNS-alapú vakcina?
– Nem tudjuk pontosan. Függ
az egyéntől, elsősorban attól, hogy milyen az immunrendszere. Egyetértek azzal a
javaslattal, hogy a második oltás után négy-hat hónappal kérjük a harmadikat,
főként a fokozottan veszélyeztetett csoportok esetében. A nagy kérdés, hogy mi
lesz ezután. Elképzelhető, hogy nem lesz szükség újabb oltásra, mert olyan magas
szintű lesz a védettségünk, de az sincs kizárva, hogy jövő ősszel ismét oltatni
kell magunkat. Ez számos más tényező mellett függ attól, hogy a harmadik oltás
által kiváltott masszív ellenanyagszint milyen sebességgel fog csökkenni,
illetve attól is, hogy megjelennek-e olyan vírusvariánsok, amelyek ellen a
jelenlegi vakcinák nem vagy kevésbé hatékonyak.
– Lehet olyan megoldás, amely
élethosszig tartó védettséget ad?
– Azt hiszem, a jelenlegi
vakcinák erre nem képesek, de azt elképzelhetőnek tartom, hogy csupán négy-öt
évente kell emlékeztető oltás. Abban is bízom, hogy amennyiben elegendő embert
beoltanak, akkor a kórokozó nem okoz többé pandémiát.
– A vakcinákat a vuhani variáns ellen
fejlesztették ki, miközben a most tomboló delta sokkal fertőzőbb. A folyton
mutálódó vírust képesek követni a vakcinafejlesztők?
– Az mRNS-vakcinákat
fejlesztő cégek igen. A BioNTech elnöke, Uğur Şahin professzor nyilatkozta, hogy
nagyjából hat hét alatt új vírusvariánsok ellen is hatékony vakcinát
készíthetnek. Az mRNS-vakcina szintetikus készítmény, könnyen előállítható és
módosítható.
– Elképzelhetőnek tartja, hogy ez a
vírus emberi közreműködéssel egy vuhani – vagy valamelyik másik –
laboratóriumban született?
– Elméletileg elképzelhető,
de sem ellene, sem mellette nem tudok érvelni. Az én feladatom az, hogy segítsem
a jelenlegi helyzet megoldásának keresését azáltal, hogy minél jobb vakcinák
vagy egyéb terápiák kifejlesztésén dolgozom.
–
Ha mégis, az súlyos kérdéseket vet fel a megbízókkal vagy a kísérletező kedvű
kutatókkal kapcsolatban. A nyilvánosság nem láthat bele, hogy mi folyik a
laborok mélyén. Hogyan kontrollálható ez a folyamat?
– Megnyugtatok mindenkit, a
világ döntő részén nagyon komolyan ellenőrzik, hogy mi történik a laborokban.
– Mi vitte a biológusi pályára?
– Nem volt kétséges, hogy
valamilyen formában ez lesz az én utam. Kisújszálláson nőttem fel, a szülői ház
az utolsó előtti utcában van, nagyon közel a természethez. Vagy fociztunk, vagy
erdőn-mezőn barangoltunk a barátaimmal, gombásztunk, horgásztunk, vagy
hallgattuk a madarak énekét apukámmal. Olyan akartam lenni, mint David
Attenborough, aki egész életében utazott, aki az állatok és a növények titkait
kutatta. Általános iskolásként jó néhány biológia- és kémiaversenyen elindultam.
Azt akkor nem tudhattam, hogy a biológián belül később a molekuláris biológia
rejtelmeiben fogok elmélyedni.
– Egy 1949-ben készült fotón az ön
nagyapja, Pardi Lukács és Karikó Katalin édesapja, Karikó János, Kisújszállás
két hentese látható. Egy 63 évvel később készült felvételen Karikó Katalinnal
állnak ugyanígy a Pennsylvaniai Egyetem laborjában. A két család története
folyamatosan szoros volt?
– A nagyszüleim és Katalin
szülei tartották a kapcsolatot, mint ahogy az én szüleim, illetve apukám
testvérei is jól ismerték Katalint és családját, hiszen kortársak voltak, ám az
ő kapcsolatuk megszakadt, amikor Katalin a családjával 1985-ben az Egyesült
Államokba költözött.
– Hogyan ismerkedtek meg?
– Én kezdeményeztem a
kapcsolatfelvételt. Földijeként 2001-ben írtam neki először – másodéves
egyetemistaként. Rengeteget segített, elsőként számolt be az akkori kutatási
eredményeiről. Folyamatosan biztatott, erősítette bennem a kutatási vágyat.
Nyaranta meglátogatta az édesanyját Kisújszálláson, ilyenkor két-három napos
tudományos „felkészítőt” tartott nekem. Nagyon kevés hozzá hasonló, a szó
legjobb értelmében megszállott, elkötelezett kutatót ismerek, akinek ennyire a
tudomány a mindene. Már PhD-hallgató koromban biztatott, hogy minél gyorsabban
szerezzem meg a doktori fokozatom, és utána nála is dolgozhatok. Amikor 2011-ben
kimentem Philadelphiába, vele és Drew Weissmannal dolgozhattam. Karikó Katalin
2013 végén a BioNTechhez ment át, így a Pennsylvaniai Egyetemen Drew Weissmannal
folytattuk a közös munkát. 2014-ben jöttünk rá arra, hogy miként lehet mRNS-t
hatékonyan és biztonságosan állatokba bevinni. A jelenleg használt Moderna és
Pfizer-BioNTech Covid–19 mRNS-vakcinák ezt a technológiát használják.
– Több helyen olvastam, hogy
csoportjuk meglehetősen szerény körülmények között dolgozott a Pennsylvaniai
Egyetem laborjában. Ám a koronavírus elleni mRNS-vakcina alapjául szolgáló
technológia felfedezésének, a világhírnek köszönhetően ma már megbecsült
kutatókként tevékenykednek. Azaz megnyíltak a pénzcsapok?
– Fontos eredményeink
ellenére a mai napig meg kell küzdenünk a támogatásokért. Barabási Albert-László
A képlet című könyvében arról ír, nem azért sikeres sok ember, mert csak
simogatást kapott az élettől, hanem azért, mert a pofonok után felállt, és újra
megpróbálta beteljesíteni céljait. Katalin kutatói pályája erre ékes bizonyíték,
de én is beadtam húsz nagy pályázatot az elmúlt néhány évben, és azokból négyet
fogadtak el. Ha csak négyet adok be, lehet, hogy egyszer sem nyerek.
– A nehézségek ellenére mi tartotta
kint? Sohasem bizonytalanodtak el, hogy zsákutcában járnak?
– Karikó Katalin mellett az
ember nem veszíti el a motivációját. Ha eljövök, nem lehettem volna részese az
mRNS-vakcinákkal kapcsolatos fontos felfedezéseknek. Egymás után jöttek ki a
kulcsfontosságú eredmények.
– Mi volt a szerepe?
– Mi publikáltuk először,
hogy ha speciális lipidrészecskébe csomagoljuk az mRNS-t, akkor megőrizhető a
stabilitása, és biztonságosan és hatékonyan juttatható be állatokba. Legelőször
szintén mi írtuk le, hogy ez a megoldás kiválóan működhet fertőző betegségek
ellen fejlesztett vakcinákban. A Nature-cikkben jelent meg az utóbbi tanulmány
2017-ben.
– Egy ilyen publikáció itthon életre
szóló muníciót ad. És ott?
– Az Egyesült Államokban is
megsüvegelik azt, aki a világ egyik legfontosabb lapjában publikál, de egyetlen
cikkre nem lehet kutatói pályát építeni. Folyamatosan teljesíteni kell, és ez
így van rendjén.
– A Pardi-laborban több projekt fut.
Így például megoldást keresnek az mRNS-alapú vakcinák tárolási hőmérsékletének
optimalizálására, hiszen jelenleg fagyasztva lehet ezeket hosszú távon
eltartani. Elérhető a szobahőmérsékleti tárolás?
– Azt tudjuk, hogy
előállítható olyan mRNS-vakcina, amely akár három-négy hónapon keresztül
szobahőmérsékleten is eltartható, normál hűtőszekrényben pedig ennél sokkal
tovább, ám a gyártástechnológia miatt ez a készítmény nagyon drága. Nekünk olyan
eljárást kell találnunk, amely olcsón állít elő fagyasztás nélkül tárolható
hatóanyagot.
– Egy alkalommal azt mondta, hogy az
mRNS-technológia a jövőben szerepet kaphat rákterápiában is. Mégis hogyan?
– A világ számos pontján
dolgoznak rák elleni vakcinákon. Az esetek döntő többségében ezek terápiás
szerek, azaz rákos betegeket oltanak, nem pedig egészséges embereknek adnak
megelőzési céllal vakcinát, mint általában a fertőző betegségek elleni
küzdelemben. Az adott ráktípusra jellemző specifikus motívumokat használnak
antigénként, amely ellen ha létrejön a specifikus immunválasz, elpusztul a rákos
sejt. A rákterápia részeként ellenanyagokat is termeltethetnénk az mRNS-sel, és
úgynevezett passzív immunizálásra lehetne használni. Ezek a kutatások azonban
messze nincsenek olyan stádiumban, mint a fertőző betegségek ellen kifejlesztett
mRNS-vakcinák.
– A világ azt remélte, hogy az
mRNS-technológia idén Nobel-díjat érhet az eljárás megalkotóinak. Sokféle
magyarázat született arra, hogy miért, de ez elmaradt. Csalódottak voltak?
– Ez nagyon fontos
felfedezés, amit előbb-utóbb a Nobel-bizottság is elismer majd. Nem voltam
csalódott, úgy gondolom, hogy valamikor a következő években az érintettek
megkapják a Nobel-díjat. Nem kell túldramatizálni a késést.
– Tervezi a hazatérést?
– Hiányzik
Magyarország. Már most is nagyon sok közös programom van hazai kutatóhelyekkel.
Terveim között szerepel saját laboratórium indítása, majd a nem túl távoli
jövőben a hazatérés is szóba jöhet. Ehhez az kell, hogy legyen elegendő kutatási
forrás, és hogy kellő számú, kiválóan képzett vegyen körül.
/Ötvös
Zoltán/
PS.:
2021
decemberében Pardi Norbert biológus kapta a külhoni Gábor Dénes-díjat
„Nagy
szerepe volt abban, hogy a módosított mRNS milyen "csomagolásba" került, ő
végezte az első kísérleteket, az ő publikációi hívták fel a figyelmet a
vakcinára.”-
hangzott el a laudációban.
Az eseményen részt vett
Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus is.
A
Gábor Dénes-díj a magyar géniusz, a magyar alkotóerő teljesítménye előtti egyik
legértékesebb közösségi elismerés
- mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntő beszédében. Kövér László
kiemelte: a járvány ellen vívott globális harc két fontos szereplőjének
mondunk köszönetet. A tudásért és a tapasztalatért, amelyet hosszú éveken át
keményen dolgozva szereztek meg, a megélt sikerekért és kudarcokért, amelyek
mind előre vitték őket, s legfőképpen a munkáért, amely végül meghozta a maga
eredményeit. Az innováció fontos, a koronavírus-járvány ügyében pedig szó
szerint életbevágó - hangsúlyozta az elnök.