Csiha Kálmán

SZERESSÉTEK A TEMPLOMOT!

Tudom, sok a gond és a baj,

és sokszor nagyon sok a bánat.

Mégis, mégis szeressétek,

szeressétek e drága házat:

szeressétek a templomot.

Sok értéktelen limlomot

elrabolt tőlünk ez az élet.

De légy áldott, hogy meghagyott

mi Istenünk, örökre Téged,

és meghagyta a templomot.

Szeressétek a templomot,

hol Ige szól és szál az ének,

s azoknak, kik el nem jöttek

mondjátok el: kik hisznek, élnek,

s Istenben bíznak szüntelen.

Mondjátok el: ki hűtelen,

s ki hitetlenül gyenge, gyáva,

az Isten szent, nagy seregében

azokra nincs szükségünk máma,

csak arra, kiben hit lobog!

Igen, lehet, hogy nagy dolog

mindent egy lapra tenni fel,

de higgyétek: ha Isten szól,

hogy induljunk, hát menni kell

hősen, erősen, biztosan.

Lehet, hogy nem jönnek sokan,

de aki jön az itt ne féljen,

annak a szívén tűz lobogjon,

annak a lelke lángban égjen

és mondja el mindenkinek:

Van egy hely, ahol nincs hideg,

van egy hely, ahol láng lobog,

van egy hely, ahol béke van,

van egy hely, ahol szív dobog,

s szeretet árad szüntelen.

Ne jöjjön, aki hűtelen,

de jöjjön, akinek van hite,

jöjjön boldogan, biztosan,

jöjjön Istenhez el ide

az ősök drága templomába.

És tegyen hitet itten állva,

hogy vérrel, könnyel és imával

és mindenekkel harcra szállva

és szembe nézve a halállal

megőrzi ezt a templomot!

Sok értéktelen limlomot

elrabolt tőlünk ez az élet,

de meghagyta a templomot.

A templomot ne hagyjátok,

a templomot szeressétek!

Szeressétek a templomot!