IRODALMI KITEKINTŐ

BÉRES FERENC,

a dalos vándorprédikátor

(1922-1996)

„Gagybátorban és Sárospatakon, Miskolcon és Hodászon a Kárpát-medence sok-sok csillagos tornyában húzzák most  a harangot : Béres Ferenctől búcsúznak.

A magyar  ének, a magyar dal  fejedelmétől, aki hangjával,  énekeivel egybekötötte a világ különböző tájaira szakadt magyarságot, s megszólaltatta a teljes magyar történelmet. "

        Czine Mihály  a fenti szavakkal búcsúztatta az 1996. július 19-i temetésen Béres Ferenc énekművészt. Majd így folytatta :.. "Béres Ferenc egész életében a magyar énekkultúrát szolgálta... Nemcsak  a történelmi éneket, nemcsak a népdalt, nemcsak a virágéneket, nemcsak  a kuruc dalokat, nemcsak egyházi énekeket, de a teljes, az egyetemes magyar énekkultúrát”

/ 90. zsoltár /

Béres Ferenc 1922 .december 3-án  Gagybátorban ,a csereháti kis faluban, Abauj-Torna  vármegyében született. Az elemi iskolát szülőfalujában, a szakközépiskolát Miskolcon, a  Református Főgimnáziumot Sárospatakon végezte. Majd a  Pázmány Péter  Tudományegyetemen  néprajzot és újkori művészettörténetet hallgatott.

     1945 szeptemberében Budapestre költözött, és az akkor alakult Petőfi-kollégiumban lakott. Beilleszkedett a népi kollégisták életébe, otthonra talált és megalapította   a Népi Együttesek Művészeti Kollégiumát.  A Honvéd Együttes első csoportja – amely később a Magyar Néphadsereg művészegyüttese - 1948. október 1-jével kezdte meg működését.

Béres Ferenc,  az alapító -  énekes és népi hangszeres szólistája lett az együttesnek. Haláláig az Országos Filharmónia magánénekese. Az énekművész hosszú pályáján több, mint tízezer hangversenyt adott Nyugat-Európában, Ausztráliában és Új-Zélandon. A szigetországban négy hónapon keresztül 120 hangversenyen énekelt. Kanadába,  Észak-Amerikába és Japánba vitte a  magyar dalokat, járt  a környező országokban.  Erdélyben 1991-92-ben 65 jótékony célú hangversenyt adott. Finnországban - ezt már a művész önéletrajzából tudjuk - még 1948 júliusában a NÉKOSZ Együttes tagjaként 18 előadáson  sikerrel szerepelt. Őszinte, testvéri fogadtatásban részesültek.

     Béres Ferenc – ezt a feleség,  Béres Ferencné Simig Erzsébet mondja – haláláig olthatatlan szeretetet és hálát  érzett Sárospatak iránt.

       1968-ban képzőművészeti - gyűjteményének,  festmények, grafikák, plakettek, szobrok - érmék jelentős részét a Sárospataki Képtárnak adományozta. Ő volt  a 18. századi iskolaépületben létrejött képtár alapítója.

       Egyháztörténeti gyűjteménye a Sárospataki Nagykönyvtárba került. Szorgalmazta Sárospatak várossá nyilvánítását és a  művelődési ház létrehozását.  A város vezetősége azzal fejezte ki a művész iránti megbecsülését, hogy 1968-ban elsőként őt tüntette ki díszpolgár címmel, a Sárospataki Kollégium Nagy Tanítványaként..

Az állam - többek között - a Liszt Ferenc-díj I.fokozatát, a Kiváló-és Érdemes Művész címet, a  Magyar Köztársaság Tisztikeresztje  kitüntetést adományozta művészetének elismeréseként. Béres Ferenc halálának tizedik évfordulóján 2006-ban Sárospatakon a Főgimnázium kertjében avatták fel a művész mellszobrát.

      Béres Ferencnétől azt is megtudtuk, hogy a család, továbbá a művész testvére, Béres János 2006-ban a gimnázium részére  alapítvány tett, amelyből a gimnázium  egy-egy tehetséges diákot jutalmazhat. Itt jegyezzük meg, hogy Béres Ferenc szülőházára is került emléktábla.

     2006-ban a művész életútját bemutató kiállítás nyílt Gagybátorban, majd a kollekció átkerült Krasznokvajdára. Ezekben a napokban a Református Egyház és a helyi önkormányzat szervezésében a környékbeli művészeti együttesek, továbbá a határon túlról érkezett hagyományőrző együttesek színvonalas műsorokkal tisztelegtek Béres Ferenc művészetének. 

  A krasznokvajdai körzeti iskola tisztelete jeléül a művész halála után 1998. május 20-án Béres Ferenc nevét vette fel. Az emléktáblát Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke avatta fel.

      Béres Ferenc síremlékének avatására 1999. szeptember 24-én került sor a Farkasréti temető művészparcellájában.  Eljött a művész nevét viselő krasznokvajdai körzeti iskola tanulóinak egy csoportja. A szertartást Hegyi Fürtös István ny. református lelkész tartotta.

      Befejezésként álljon itt  Keresztury Dezső Béres Ferenchez írt hatsorosa:

"  Ki a világot dallal járja,

nem törődött, élt hiába,

ha nyomát a szél befújja,

hű szívekben éled újra

ne búcsúzz : úgyis itt leszel,

dalodra a világ felel. "

     /Széplaki Kálmán/