ÉLETSORSOK

BARSI BALÁZS

ferences szerzetes

A ferences rend, más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok az egyik legismertebb szerzetesrend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben. Neve latinul: Ordo Fratrum Minorum (Kisebb Testvérek Rendje).

A rendnek Magyarországon jelenleg Budán, Budapest-Rózsadombon, Budapest-Pasaréten, Szentendrén, Esztergomban, Szeged-Alsóvároson, Szécsényben, Gyöngyösön, Mátraházán, Mátraverebély-Szentkúton, Nagyszőlősön, Pesten, Zalaegerszegen, Szombathelyen és Sümegen van kolostora. A rendszerváltozás után vált igazán jelentőssé a rend tanító és nevelő munkája.

Meghatározó egyénisége az a Barsi Balázs, aki 1993-tól odahagyva Esztergomot Szécsényben jelentős noviciátusi feladatot látott el. Neve ma már egyet jelent a magyarországi ferences testvériességgel.

Élete 1946. január 5-én indult, amikor a Tolna megyei Sióagárdon világra jött. Eredeti neve Teixler István. 1960-tól a győri bencés gimnázium diákja. 1964-benlépett be Szent Ferenc rendjébe, a Ferences Rendtartomány novíciusa lett Esztergomban. Balázs valójában a rendi neve.

1965-től teológiai tanulmányokat folytatott Budapesten, a Ferences Hittudományi Főiskolán, valamint ezzel párhuzamosan egyetemi hallgató volt az ELTE Bölcsészettudományi Karán, ahol magyar–orosz szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1971. augusztus 8-án szülőfalujában szentelték pappá.

1972-től az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium tanára. Orosz nyelvet, később hittant tanított. Többször beválasztották a rendtartomány vezetőségébe. 1975-től tanári munkája mellett – kétéves megszakítással – több mint húsz esztendőn át novíciusmagiszter.

1980-tól két éven át biblikus tanulmányokat folytatott a strasbourgi egyetemen. Itt írta francia nyelvű doktori értekezését a gazdag ifjúról szóló evangéliumi történet exegéziséből.

1982-től korábbi megbízatásai mellett főiskolai tanárként biblikus tárgyakat és liturgikát tanított Budapesten, a Ferences Hittudományi Főiskolán, valamint a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia levelező tagozatán.

1991-ben kezdte meg mind a mai napig tartó adventi és nagyböjti konferenciabeszéd-sorozatát a pesti ferences templomban. Igehirdetése magnókazettákon terjed, később nyomtatásban is megjelenik. A katolikus rádió- és tévéműsorok rendszeres szereplője.

1993-ban a novíciátussal együtt Esztergomból Szécsénybe költözött.

1995-től a Zeneakadémia (ma: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) óraadó tanáraként katolikus liturgikát oktatott az egyházzenész hallgatóknak.

1997-ben Sümegre helyezték, ahol lelkigyakorlatos központot hozott létre. 2006-ban provinciálisként megáldja az ország első Newman-templomát, melyet a sümegcsehi szőlőhegyen építtetett. A következő években az új kegyhelyen vendégházat, szabadtéri misézőhelyet, valamint keresztutat és keresztúti kápolnát létesített.

2011-ben Veszprém megye érdemrendjével tüntették ki. 2012-ben „több évtizedes oktatói tevékenységéért, a generációkat megérintő lelkiségi irodalom gazdagításáért” a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült. 2016-ban „a magas szintű lelkiségi és prédikációs irodalmat gazdagító, egyedülállóan nagyhatású tevékenysége, több évtizedes példaadó lelkipásztori szolgálata, valamint kimagasló igehirdetői és oktatói munkája elismeréseként” a köztársasági elnöktől megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést.

Jelenleg a sümegi Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplom igazgatója, a sümegcsehi Newman-kegyhely gondozója, lelkigyakorlat-vezető lelkipásztor.

Sióagárd és Sümeg díszpolgára.