Pedagógusnapra

Sajátos ünnep a padagógusnap. Sajátos, mert ugye, nincs ünnepe a bankároknak, de nincs ünnepe a vállalkozóknak sem. Többnyire az olyan foglalkozásoknak, szakmáknak van ünnepe, amit általában HIVATÁSNAK neveznek. A jobban fizetett társadalmi rétegek nem is igazán akarják ünnepeltetni magukat; ők megelégszenek a fizetésükkel. Mi, pedagógusok is megelégednénk, de minket inkább ünnepelnek. Ez így sokkal kifizetődőbb.  Mi pedig hivatástudatból tesszük a dolgunkat, és örülünk. Hivatástudatból, mert hogy elhívottaknak tudjuk magunkat.

De vajon azok vagyunk-e még mindig?

És vajon mindannyian azok vagyunk-e, vagy ma már a megélhetés inkább a cél? Így pedagógusnap felé ki-ki tegye a szívére a kezét, és nézzen szembe önmagával, miután végiggondolta ezt a kis írást, amely Kalazanci Szent József írását /fordította: Tőzsér Endre/ továbbgondolva született:

Tanítod a reád bízott ifjú embereket, vagy alakítod is őket?

Mit tartasz fontosabbnak: az információ-átadást vagy az értékközvetítést?

Csak a tudományodat nyújtod nekik, vagy életmintát is adsz?

A tudomány átadása mindennél fontosabb számodra, vagy - ha szükséges -, akár a tananyag rovására is inkább bölcsességet plántálsz?

Szerinted csak a szakmai ismereteket átadása a szaktanár feladata vagy egyfajta viselkedésforma felmutatása, közvetítése is?

A tanórán csak a jelennel foglalkozol, vagy a jövőt is figyelembe veszed?

Ki tudnak hozni a sodrodból, vagy a legreménytelenebb helyzetben is megőrzöd a sikerbe vetett reményedet?

Megpróbálod az esetleges hangzavart túlkiabálni a tanórán, vagy eléred, hogy mindig csendben figyeljenek rád?

A fegyelem elérését célnak tekinted, vagy a célhoz vezető eszköznek?

Mi a fontosabb számodra: hogy tanítványod „betéve” tudja a tananyagot, vagy legyen képes az megtanult ismereteket integrálására?

A diákjaid fölött állva tudásban, korban a tekintélyelvűség híve vagy, vagy inkább a helyzetedből adódó iránymutatás fontosságát vallod?

Ha szükségét látod, kényszerítesz, vagy javaslatot teszel?

Parancsolsz, vagy párbeszédet folytatsz?

Azt vallod, hogy előtted minden gyermek egyforma, vagy jobban szereted az egyéniségeket, akikből közösséget formálhatsz?

Elvi kérdésekben hajthatatlan vagy, vagy inkább megfontolt?

A tanítás során kérdéseket teszel fel, vagy eléred, hogy neked tegyenek fel kérdéseket?

Felelés közben belekötsz a felelőbe, vagy türelmesen végighallgatod?

Szigoroddal elidegeníted szaktárgyadtól a diákjaidat, vagy felkelted az érdeklődésüket iránta?

Csak tanítod a példás viselkedést, megjelenést, beszédstílust, vagy magad is példaértékűen viselkedsz, jelensz meg a tanórán, s beszédstílusod maga a követendő példa?

Elbátortalanítod a szaktudományodat élethivatásul választani szándékozó diákjaidat, vagy inkább - akár könnyebbnek is feltüntetve a tudományod nehézségeit – bátorítod őket?

Megtöltendő edénynek látod tanítványaidat, vagy meggyújtandó lángnak?

Kiművelt emberfőket akarsz képezni, vagy jó embereket?

Kellemes pedagógusnapot; erőt, hitet, jókedvet, bőséget kívánunk minden elkötelezett, hivatásának élő pedagógustársunknak!

[A Czine Mihály Pedagógus Műhely munkatársai]