Továbbgondolásra…
"Elég egyetlen hazugság a
szülők vagy tanítók részéről,
és az ifjú személyiség elkerülhetetlen
bizalmatlansággal kezdi mustrálgatni egész környezetét…"
/Stefan
Zweig/
"A legnagyobb rémület, amely
egy gyermek szívét marcangolhatja: az, hogy nem szeretik. A pokoltól sem fél
úgy, mint attól, hogy visszalökik, elutasítják. Azt hiszem, nincs ember a
világon, aki kisebb-nagyobb mértékben ne érezte volna a visszautasítás
gyötrelmét. A mellőzés haragot szül, és a harag valami bűnt a mellőzés
megbosszulására; a bűn pedig bűntudattal jár: íme,
az emberiség története! Azt hiszem, ha a visszautasítást, a mellőzést ki
lehetne küszöbölni, az ember természete is megváltoznék."
/John
Steinbeck /
„A
tanító csakis szent hivatására felkészülten léphet az iskolába. Egész
magatartásának vidámságból, komolyságból és méltóságból kell összetevődnie:
szeretettel teljes, megértő atya gyermekei között. A tanító viselkedésének
finomnak, kifogástalannak és nemesnek kell lennie; csak így lehet gyermekeket
nevelni és képezni!”
/Brunszvik Teréz/
"Ha a tanító csak tárgyát
szereti, jó tanító. Ha a tanító csak a tanulót szereti, mint az apa vagy az
anya, jobb annál a tanítónál, aki minden könyvet elolvasott, de nem szereti
sem a tárgyát, sem a tanulókat.
Ha a tanító egyesíti
magában a tárgy és a tanulók szeretetét - tökéletes tanító."
/Lev Nyikolajevics Tolsztoj/
(A pedagógus) „…
tanítványainak jó s dicséretes példát adjon;
elég tudós legyen, mint
atyjuk szeresse és tanítsa őket világosan, röviden és teljességesen!”
/Apáczai Csere János/
"Ha a tudománnyal akarod
nevelni a tanulót, szeresd tudományodat és tudd, és akkor a tanulók
megszeretnek téged is, a tudományt is, és neveled őket; de ha te magad nem
szereted azt, bármennyire is kényszerítsd magad a tanításra, a tudomány nem
fejt ki nevelő hatást."
/Lev Nyikolajevics Tolsztoj/
"A magyartanár munkája
misszió:
íróinkat, a holtakat is, élő
törekvések igazolásaként, tekintélyes szövetségesként idézheti;
a magyartanár eleven erővé
teheti, amit a legnagyobbak küzdelmes századok során a nép fennmaradásáért,
összetartozásáért munkálkodva teremtettek.
A magyartanárok komoly
ellenerőt teremthetnek a nemzetet szétziláló tendenciákkal szemben."
/Németh László/
„Lehet, hogy a tudomány lett
óriási, de az is lehet, hogy az ember vált törpévé.
Talán, miközben letérdel az
atomokhoz, az ember lelke is atomnyivá törpül.
A specialista talán gyáva
csupán, aki nem mer kitekinteni szűk kalitkájából.
/John
Steinbeck/
„Tudnod kell, hogy az
emberek nem ok nélkül ragaszkodnak a középszerűhöz,
a zavaroshoz, az illúziókhoz és a
szobatiszta félismeretekhez, tehát a
műveletlenséghez! Mert a műveltség annyi, mint az igazságnak, minden dolog
igaz ismeretének feltárása és elviselése. S az igazat elviselni mindig nagyon
nehéz. A műveltséghez, tehát a valóság és igazság megismeréséhez
rendkívüli bátorság kell.”
/?/
„Ha olyannak fogadjuk el az
embert amilyen, bűnt követünk el ellene. El kell hitetnünk vele, hogy olyan,
amilyennek látni szeretnénk, és akkor előbb-utóbb olyanná válik!”
/Johann
Wolfgang Goethe/
„Olyan munkát keress
magadnak, amiben örömödet leled, és akkor nem kell többé egy napot sem
dolgoznod az életben!”
/Konfucius/
"Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk,
hogyan kell tanulni,
hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,
hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka
örömére és az alkotás izgalmára,
hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,
és hogy segítsen megtalálni azt, amit
szeretünk."
(Szent-Györgyi Albert)
„… a nehézségek, kudarcok,
sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén
növekedünk és érlelődünk.”
/Antoine de
Saint-Exupery/
"A gyermeknek nem drága
külsőség és sok játék kell,
hanem a család melege,
szeretete és békéje.
Ezt a légkört pedig csak olyan
szülők tudják megadni neki,
akik békességben vannak
Istennel, emberrel, önmagukkal,
és ezért tudnak szeretni."
/Bolberitz Pál/