Így szeresd gyermekedet!

/részletek/

Hosszútűrő türelmed soha el ne fogyjon gyermekeddel szemben. […]

Tudj újrakezdeni, el nem fogyó szeretettel szeretve!

Tudj várni! Várni és újra várni: a megfelelő pillanatra a nevelésben!

Olyan türelemmel, ahogy az Atya várakozott a tékozló fiúra.

Mindig megtaláld a megfelelő szót és cselekvést minden alkalommal, s éppen akkor, amikor kell!

Hogy ne mondj, cselekedj se többet, se kevesebbet, mint kell!

Nem később és nem előbb, mint amikor kell!

Mindig megtaláld a megfelelő büntetést, s kerüld el azt, ami többet árt, mint használ!

Tudj megbocsátani kevés szóval, vagy szó nélkül - bocsánatért esdve és bocsánatot nyerve!

Adjon Isten elég időt gyermekedhez, s te ezt az időt ne használd másra!

Hogy megismerd őt legalább úgy, mint földedet, állataidat, szerszámodat, autódat, számítógépedet!

A gyermek hibáit elsősorban magadban keresd, mert majd' mindig bűntársak vagyunk,

hiszen tőlünk örököl, lát, hall, és les el mindent!

Nevelés közben te is nevelődjél! Ha kell, gyermeked által!

Hosszútűrő türelem és szeretet mellé legyen mindig megértő tapintatod, hogy megérezzed: fájdalomszerzésre nem szabad fájdalomszerzéssel, dacra dühvel,

neveletlenségre gorombasággal, szívtelenségre hidegséggel válaszolnod!

Mert a hasonló csak fokozza a hasonlót, míg a szeretet felold.

Az öröm: gyógyít.

A jóság: fölemel.

Mindig le tudd győzni magad, amikor úr akarsz lenni az Úr helyett.

Hogy bálvány ne légy otthonodban!

Hogy soha el ne felejtsd: néki növekednie kell, neked pedig alábbszállanod!

Felejtsd el a kaszárnyahangot és beszédet!

Tanulj meg röviden, világosan, melegen, szívvel beszélni gyermekeddel!

Gyakran legyen erőd az első korinthusi levél 13. fejezetében leírt szeretet himnuszának mérlegére tenni szülői szeretetedet!

/Gyökössy Endre/