1.

Témakör:

EMBER ÉS NYELV

Tétel:

„Jegyezd meg: csak a jó gondolat harcolhat jó szóval! Rossz gondolatból nem eredhet jó szó!” /Babits Mihály/

 Az anyanyelv szerepe az ember életében, a társadalomban és a kommunikációban

Feladat:

Határozza meg, mi a szerepe a nyelvnek az egyén és a társadalom életében!

Magyarázza meg, milyen viszony van a nyelv és a gondolkodás között!

Mondjon példát a technika fejlődésével együttjáró eszközök első megnevezésére!

2.

Témakör:

EMBER ÉS NYELV

Tétel:

„A nyelv mindenkor hű tükörképe annak a társadalmi közösségnek, amelyből született.”

/Jancsó Elemér/

A nyelvi változások

Feladat:

Sorolja fel és röviden jellemezze a nyelvek típusait!

Hasonlítsa össze,

hogyan fejezi ki az angol vagy a német és a magyar nyelv a következő kifejezéseket:

édesanyám, a házban, a kutyával, tanultunk!

3.

Témakör:

KOMMUNIKÁCIÓ

Tétel:

„…a nyelv az legyen, aminek lennie kell:

hű, kész és tetsző magyarázója mindannak, amit a lélek gondol és érez.”

/Kazinczy Ferenc/

A közlésfolyamat tényezői és céljai

Feladat:

Sorolja fel, milyen tényezőit és funkcióit ismeri a kommunikációs folyamatnak!

Alkosson legalább három párbeszédet, amelyben elhangzik ez a mondat:

Különben semmi baj sem történt, és nagyszerűen érzem magam!

 4.

Témakör:

KOMMUNIKÁCIÓ

Tétel:

„Rádtestálom jussodként – kik neveden szólítanak – a szavakat!”

 /Molnos Lajos/

A jel, a jelrendszerek és a nyelvi jel

Feladat:

Sorolja fel a jel legfontosabb tulajdonságait!

Ismertesse a leggyakoribb jelrendszereket;

mutassa be szerepüket, jelentőségüket a mindennapi életben!

5.

Témakör:

A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE

Tétel:

„Napkeleti nyelvünköt a napnyugotiak rámájára szabni annyi, mint fonákul gondolkodni.” /Verseghy Ferenc/

A magyar nyelv rokonsága, a nyelvrokonság főbb bizonyítékai

Feladat:

Vázolja a nyelvrokonság családfáját! Sorolja fel a finnugor rokonság kiemelkedő kutatóit!

Magyarázza meg, mi lett a rokon népek alábbi szavaiból a magyar nyelvben:

kota, kala, sata!

6.

Témakör:

A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE

Tétel:

„Világ világa, virágnak virága; keserüen kínzatul, vos szegekkel veretül.”

 /Ómagyar Mária-siralom/

A magyar nyelvemlékek

Feladat:

Sorolja fel a nyelvemléktípusokat; jellemezze azokat!

Mutassa be, milyen példákat talál a Halotti Beszédben a sajátos megszólítási formákra!

7.

Témakör:

NYELV ÉS TÁRSADALOM

Tétel:

„A magyarságot az atyafiság és az együttes érdek alapján a sors verte egybe;

hazát a bátorsággal irányított életösztön szerzett neki, de nemzetté a szó tette.

/Tamási Áron/

A nyelv területi és társadalmi tagolódása

Feladat:

Soroljon fel olyan területeket,

ahol a határon túli magyarok nagyobb tömbökben élnek!

Soroljon fel néhányat a magyar irodalom kiemelkedő személyiségei közül,

akik a mai országhatárokon kívül születtek, éltek és alkottak!

8.

Témakör:

NYELV ÉS TÁRSADALOM

Tétel:

„Mint jelképes hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye.”

/Tamási Áron/

A tömegkommunikáció és a nyelvhasználat

Feladat:

Nevezze meg a különféle tömegkommunikációs eszközök előnyeit és hátrányait!

Mutassa be a legjellemzőbb sajtóműfajokat!

9.

Témakör:

A NYELVI SZINTEK

Tétel:

„Az írás és a beszéd módja mindenkit leleplez.

Jól beszélni és írni magyarul, ez tehát igazánból jellemkérdés.”

/Illyés Gyula/

A magyar hang- és betűrendszer; a magánhangzók és a mássalhangzók

Feladat:

Hasonlítsa össze a magánhangzók és mássalhangzók képzési sajátosságait!

Mondja ki az ismert mondást: „Sok lúd disznót győz.”

Jellemezze a szavak magán- és mássalhangzóit!

10.

Témakör:

A NYELVI SZINTEK

Tétel:

„… a hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk.”

 /József Attila/

A szóelemek (morfémák) fajtái; szerepük a szóalak felépítésében,

a szószerkezetek alkotásában

Feladat:

Nevezze meg,

milyen hangtörvények érvényesülnek a közmondások kiemelt szavaiban!

Pénzzel jár a vásár.

Egy pénz ára szatyorért két kupa az áldomás.

Minden pénzt megér.

11.

Témakör:

A NYELVI SZINTEK

Tétel:

„Mert tett a szó, ó, tett, igen, csak orra bukik macskaköveken.”

 /Szilágyi Domokos/

A szóalkotás módjai

(a szókincsbővülés, a szóösszetétel, a szóalkotás ritkább módjai)

Feladat:

Csoportosítsa az alábbi szóösszetételeket a megadott szempontok szerint!

csakis, nyakatekert, gyorsvonat, sokszög, útépítő, semmitmondó,

 ágrólszakadt, távolugrás, barátfüle, szóismétlés, gyakorlókönyv, néha-néha,

örökkön-örökké, fúr-farag, szóbeszéd, izeg-mozog, gyimgyom

/alárendelő szóösszetételek, mellérendelő szóösszetételek/

A feladatot a fogalmazványán készítse el!

12.

Témakör:

A NYELVI SZINTEK

Tétel:

„…sajnálattal vesszük észre, hogy csaknem minden figyelem a szavak teste körül forog; 

fájdalom, hogy míg a ’szavak egérfarkába’ oly makacsul kapaszkodunk, elhanyagoljuk a mondatot.”

/Arany János/

A mondat fogalma, jellemző sajátosságai

Feladat:

Elemezze a tanult módon az alábbi mondatot!

Ágrajz segítségével állapítsa meg, hogy hány szintű a mondat!

A tegnap megismert asszony arca, alakja

homályosan felrémlett az öregedő férfi sejtelmes képzeletében.

13.

Témakör:

A NYELVI SZINTEK

Tétel:

„Engedjétek hozzám jönni a szavakat!”

 /Sütő András/

Az egyszerű mondat bővítményei

Feladat:

Sorolja fel a határozók fajtáit, azok kifejezőeszközeit!

Alkosson egy olyan mondatot, amelyben legalább négyféle határozó található!

14.

Témakör:

A NYELVI SZINTEK

Tétel:

„Ha az embernek mondanivalója van, vagy éppen sok a mondanivalója, az csak annyit jelent,

hogy sok építőtéglája van. De a téglákat össze is kell tudni rakni, hogy ház legyen belőle.”

/Mikszáth Kálmán/

A névszók fajtái és jellemző sajátosságai

Feladat:

Elemezze az alábbi mondatot szófajilag!

1370-től, Nagy Lajos korában Magyarország és Lengyelország között

hatékonyan működő perszonálunió volt.

15.

Témakör:

A SZÖVEG

Tétel:

„Az ének többre képes, mint az egyszerű beszéd.

A látható, tapintható világ felett különös varázslatként tárul ki a zene világa,

az emberi hang és a hangszer dallama.”

/Szabolcsi Bence/

A szöveg fogalma, a szöveg ismertető jegyei;

szerepe az írott és a szóbeli közlésben

Feladat:

Sorolja fel és jellemezze az élőszó zenei kifejezőeszközeit!

Egy szabadon választott vers segítségével mutassa be

a nyelv zenei eszközeinek használatát!

16.

Témakör:

A SZÖVEG

Tétel:

„Nekünk az a bajunk, hogy mi nem akarjuk érteni, hogy a magyar nyelv egy nyelv;

de a költő, a szónok, a színész, a piac, az iskola és a templom nyelve nem egy nyelv.”

/Kazinczy Ferenc/

A szövegösszefüggés nyelvtani és jelentésbeli mutatói

Feladat:

Megkapta a technikusi oklevelet!

Mesélje el: 1. barátjának; 2. volt osztályfőnökének; 3. választott főiskolája igazgatójának!

Szövegében mutasson rá a szövegszerűséget biztosító

nyelvtani és jelentésbeli eszközökre!

17.

Témakör:

A RETORIKA ALAPJAI

Tétel:

„Semmi sem múlja felül azt a képességet,

hogy valaki emberek gyülekezetét tartja lekötve a szavaival.”

/Cicero/

A nyilvános beszéd, a szónoki beszéd jellemzői, a megszólalás felelőssége

Feladat:

Készítsen rövid ünnepi beszédvázlatot valamelyik nemzeti / egyházi ünnepünk alkalmából!

18.

Témakör:

A RETORIKA ALAPJAI

Tétel:

„A szónoknak terve van embertársairól, és ezt el akarja embertársaival fogadtatni.

A szónoklás tudománya, a rábeszélés tudománya.”

/Babits Mihály/

Az érvelés és a cáfolás; a vita és a vitakultúra

Feladat:

Készítsen érvelést, amelyben bizonyítja az általános műveltség szükségszerűségét

 a XXI. század érdekelvű, piacorientált világában!

19.

Témakör:

STÍLUS ÉS JELENTÉS

Tétel:

„A stílus maga az ember.”

/T. B. Macaulay/

A szavak csoportosítása alakjuk és jelentésük alapján

Feladat:

Helyettesítse minden mondatban más-más rokon értelmű szóval a nehéz szót!

A két vézna fickó kínkeservesen emelte fel a nehéz vasgerendát.

Nehéz természetű férje megkeserítette napjait.

Az egész heti nehéz munka után sem várt rá igazi pihenés hétvégén.

Tudtam, hogy nehéz helyzetekben is számíthatok a szüleimre.

Az eltelt 20 év alatt többször is nehéz vállalkozásokba kezdett, de mindig sikertelenül.

A feladatot a fogalmazványán készítse el!

20.

Témakör:

STÍLUS ÉS JELENTÉS

Tétel:

„Semmi héjban, semmi magban; ami kinn van, benn is az van.”

/J. W. Goethe/

A képszerűség stíluseszközei és hatásuk a művészi nyelvhasználatban

Feladat:

Állapítsa meg a következő szövegrészletek szóképeit! Jellemezze azokat!

„Az egyház és a város mindig szívesen ütöttek egymás zsebére.” (Németh László)

                                           „Vad tékozló fiú az ifjúság, két marokkal szórja gazdagságát.” (Petőfi Sándor)

„Én drágalátos palotám, jóillatú piros rózsám.” /Balassi Bálint/

„A torony bámult rá, mint sötét kísértet.” /Petőfi Sándor/