ETIKA

11. évfolyam

1.  Határozza meg az erkölcstan (etika)  és az erkölcs fogalmát!

Az erkölcstan /etika/ a filozófia egyik tudományága - "az erkölcs tudománya" -; s mint tudomány több mint 2000 esztendős.

Erkölcs: azon normák, szabályok, parancsok, értékítéletek összessége, melyek magatartásunkat, cselekedeteinket gyakorlatilag szabályozzák a „jó” keresése és megtalálása érdekében magunk és mások javára.

Az etika az emberi értelem segítségével keresi és vizsgálja felül magát az emberi életformát, életvitelt.

2.  Mi a különbség a "jogi törvények", az "etikett" és az "image" (imázs) között?

A jog: alkalmazott etika írásban lefektetett büntető szankciókkal. Az erkölcsi vétség büntetése a lelkiismeret és az emberi környezet.

Az etikett:  viselkedési norma, mely a formális magatartás szabályait írja elő az emberi érintkezésben /hogyan öltözzünk, köszönjünk, miként viselkedjünk stb./

Az image:  külsőséges, erkölcsi tartalmától megfosztott ritus.

3.  Milyen írásban rögzített erkölcsi törvényeket ismer?

• A Kr. e. 2000 körül Babilonban élő Hammurabi törvénykönyve,

• A Kr. e. 2000 körül keletkezett hindu szent iratok gyüjteménye, a négy Véda-könyv (Véda = szent tudás),

• A Kr. e. 1500 évvel született "Tízparancsolat",

• A Kr. e. 500-400-as években keletkezett Nikomakhoszi Etika (Arisztotelész)

4.  Mi a motívum? Milyen motivációk határozzák meg cselekedeteinket?

Cselekedeteink mozgatórugója a motívum.

Cselekedeteinket meghatározó motívumok:

-   Célfüggőségi normák (muszáj, ha eredményt akarok elérni)

-   Élvezetszerzés (az öröm sokkal több, mint a kielégülés)

-   Hasznosság (a birtoklás öröme minden emberi kapcsolatban)

-   Becsület (az emberi személy tiszteletének és szeretetének motívuma)

5.  Hogyan érhető el az erkölcsi törvények betartása?

Az erkölcsi törvények betartásának fontossága érveléssel valósítható meg.

Típusai:

    -  tekintélyelvű érvelés:   

                  -  kezdetben a szülői tekintély az első

                  -  az iskolában a pedagógusi tekintély (szülő helyett)

                  -  munkahelyen hivatali tekintély (személyi tekintély nélkül üres)

    -  meggyőző érvelés: érvekkel, a személyi méltóság tiszteletben tartásával

6.  Milyen egyetemesen elfogadható erkölcsi törvényeket ismer?

Konszenzussal elfogadott

• pozitív erkölcsi ítélet, etikai érv: az emberi méltóság védelme, az igazságosság értékének elismerése, az önfegyelem, az őszinteség, a tolerancia, az önzetlenség, az elvhűség, a hazaszeretet, a bátorság, a jóakarat, stb.

• negatív erkölcsi ítélet, etikai érv: a gyilkosok, az árulók, a zsarnokok, a gyávák, a hízelkedők, a gátlástalan élvhajhászók, a zsarolók, a kegyetlenkedők, az uzsorások, a másokon élősködők elítélése

7.  Ismertesse az illemtan és az illem fogalmát!

Illemtan: az emberi viselkedés formáinak rendszerbe foglalása.

Illem: olyan magatartás- vagy viselkedésforma, amelyet a társadalom egésze vagy egy csoportja egy meghatározott időben vagy helyen az egyéntől elvár.

8.  Határozza meg a jellem, a képesség és az erény(virtus) fogalmát!

Jellem: állandósult (bevésett) tulajdonságok, melyek rányomják bélyegüket az ember megnyilvánulásaira, cselekedeteire.

Meghatározói:  -    született adottságok

                       -     környezeti hatások

                       -     önnevelés

Képesség: Velünk született adottság, melyet életünk folyamán ki kell bontakoztatnunk.

Erény (virtus): Kibontakoztatott képesség, amely a jóra irányul.

9.  Határozza meg az okosság fogalmát; mutasd be a "jó" típusait!

A pluralista társadalom nem ad biztos értékrendet, hanem alternatívákat mutat, ami között választania kell minden embernek, ami dilemmát jelent. (Dilemma: a választás kényszerűsége miatti elbizonytalanodás)

Az okosság: a jó döntés meghozatalának eszköze; a rendelkezésre álló információk helyes értékelése. Legmagasabb szintje a bölcsesség, mely mindig az erkölcsi jó elérése érdekében munkálkodik.

A „jó” típusai: - létrendi jó (alapvetően minden jó a világon)

                   - használati jó (amiből hasznom származik)

                   - erkölcsi jó (a katartikus életérzés kiváltója)

A erkölcsi jóra való törekvés lemondással jár, de ez a lemondás mindig egy nemes cél érdekében történik. Az ilyen célnak mindig időtállónak kell lennie, s ebben a célban mindig nagyon kell hinni!

10.  Mi az erkölcsi értékrend, és hogyan érhető el?

Az erkölcsi értékrend minden ember életének rendező elve. Ez csak önneveléssel érhető el.

Az önnevelés alapfeltétele az önvizsgálat.

Az önnevelés egyik fontos eszköze az önfegyelem, amely azt jelenti, hogy az ember megtanul uralkodni érzelmein, vágyain és cselekedetein.

11.  Határozza meg a sarkalatos erények fogalmát; mutasd be az okosság erényét!

Sarkalatos erényeknek nevezzük azokat az erényeket, amelyekre más erények, tulajdonságok épülnek, és amelyek ily módon nagy hatással vannak az ember magatartására. Ilyenek: az okosság erénye, az igazságosság erénye, a bátorság erénye és a mértékletesség erénye.

Az okosság erénye azt jelenti, hogy az ember felismeri az igazságot.

Az okosság ellen elkövetett bűnöket a cselekedetet indító szándék, emberi hozzáállás szerint az oktalanság és a bűnös okosság fogalmával jelöljük.

Az oktalanság azt jelenti, hogy valaki a jó cél felé törekszik, de azt helytelen módon teszi. (pl. a tudományos előmenetelért a házastársi és a családi kapcsolat  feláldozása)

Bűnös okosság: az ember rossz cél felé törekszik, de azt "okos" döntések által teszi meg. (pl. a szélhámos, aki képes arra, hogy a másik ember gyengeségeit felismerje, s azokat kihasználva előnyökre tesz szert.)

12.  Mutassa be az igazságosság és a mértékletesség erényét!

Az igazságosság erénye az embernek azt a képességét jelzi, amely segítségével az ember elismeri minden más embernek a jogát, ezeket figyelembe veszi, miközben tekintettel van azokra a szándékokra, körülményekre, amelyekre a törvény betűje nem lehet tekintettel.

A mértékletesség erénye az emberben levő belső erőket, ösztönös vágyakat és érzelmeket rendezi, összefogja. Ezek a belső erők adják az emberi élethez a lendületet, tehát elengedhetetlenül fontosak. Ha az ösztönöket és érzelmeket az ember nem tudja az értelmével rendezni, akkor ezek elszabadulva önpusztítóvá tudnak válni, és személyiség-torzulást is okozhatnak.

13.  Mutassa be a bátorság erényét!

A bátorság erénye képessé teszi az embert arra, hogy áldozatok árán is kiálljon az igazság mellett, és felemelje szavát az igazságtalanság ellen.

A bátorság nem csak a külső aktivitásban, azaz a támadásban valósulhat meg, hanem a csendes helytállásban, kitartásban is, amelyek nagyfokú belső aktivitást kívánnak, hiszen az ember ebben a helyzetben felkészül arra, hogy az igazságot a legvégsőkig védeni fogja. Ennek a belső aktivitásnak a gyümölcse a türelem és a hűség.

A bátorság ellen elkövetett legjellegzetesebb bűnök:

          - a gyávaság: az emberi erő lebecsülése

          - a vakmerőség: az emberi erő túlbecsülése

14.  Határozza meg a szeretet fogalmát és mértékét!

A szeretet olyan törekvés, amely mindig valamilyen élőlényre irányul azzal a céllal, hogy az javakban, értékekben bővelkedjék, és egyéniségét, személyiségét a legteljesebb módon és mértékben ki tudja bontakoztatni. (Szeretni annyit jelent, hogy „rendelkezésre állni”. /Albert Schweitzer/)

A szeretet mértéke: a helyes önszeretet ("Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!")

Önszeretet: létünk megőrzése, és önmagunk kibontakoztatása.

Az önszeretet és az embertársi szeretet egymást erősítő tevékenység.

15.  Mutassa be az embertársi szeretet megnyilvánulási formáit!

A régi görögök tanítása három szeretettípust különböztet meg:

- EROSZ (érzéki szeretet) a külsö tetszést veszi figyelembe

- FÍLIA (áldozatos szeretet) a másik javát akaró baráti, személyes szeretet, szerelem

            Az áldozatos szeretet alapja az áldozatvállalás:

            - a másik ember terhének átvállalása, hordozása

            - egy közösségi célért való áldozathozatal; a hivatás teljesítése

            - a haza szeretete

- AGAPÉ (szolgáló szeretet) az "ember" iránt nyilvánul meg

            A szolgáló szeretet alapja az alázat, mely mindig tudatos vállalást jelent, és mindig értékre irányuló. (Nem tévesztendő össze a                 megalázkodással, ami mindig kényszer jellegü, és sokszor a rossz elfogadását jelenti.)

             A szolgáló szeretet: - megtanít az élet tiszteletére (Albert Schweitzer)

                                        - segíti a közösségi kapcsolatok építését

                                        - értelmet ad életünknek

16.  Határozza meg a konfliktus fogalmát, annak feloldási módjait!

A konfliktus olyan feszültség, mely a személy belső vívódásában, vagy személyek — esetleg csoportok — összeütközésében nyilvánul meg. A feloldása során az ember megtanulja uralni a benne lévő feszültséggerjesztő forrást, agresszív indulatát.

Jellegzetes konfliktusforrások:

-az egyén és a közösség feszültsége

-a függetlenség utáni vágy.

A konfliktusok feloldásának módjai:

-az indulat jó cél szolgálatába állítása

-az indulat racionális semlegesítése.

17.  Határozza meg a gyűlölet fogalmát, megnyilvánulási formáit!

A konfliktusok során keletkező feszültség káros felfokozódása a gyűlölet.

A gyűlölet megnyilvánulási formái :

-   az irigység (belső szomorúság más értékei miatt)

-   a harag (vélt vagy valós sértődöttség)

-   az erőszakos cselekedet (amikor rosszindulatúan ártunk, ártani akarunk másoknak).

18.  Határozza meg a szerelem és a szexualitás etikai fogalmait!

A szerelem olyan lelki folyamat, amely arra ösztönzi az embert, hogy egy másik ember életének kiteljesedését és ezzel boldogságát elősegítse.

A szexualitás olyan ösztönök által vezérelt biológiai aktus, amely az élet fenntartását szolgálja, közösséget hoz létre és oldja a feszültséget.

19.  Határozza meg a házasság és a család erkölcsi normáit!

A házasság egy férfi és egy nő olyan életre szóló, a nyilvánosság előtt vállalt szövetsége, mely a szövetkező felek életbiztonságát, testi és lelki boldogulását hivatott szolgálni.

A házasságban egyesült férfi és nő gyermekeikkel együtt családot alkotnak.  A család tagjai azonos méltóságú személyek, akiknek alapvető érdeke egymás segítése.

A család az a közösség, amelyben az ember gyermekkorától kezdve megtanulhatja az erkölcsi értékeket, a kötelességeket és a szabadság helyes használatát.

20.  Fogalmazza meg a szülők és a gyermekek legfontosabb feladatait!

A szülők a gyermekeik nevelésének elsődleges felelősei. E felelősségükről elsősorban az otthon megteremtésével gondoskodnak, ahol a gyöngédség, a megbocsátás, a tisztelet, a hűség, a szeretet és az egymás iránti önzetlen szolgálat a legfőbb sajátosság.

A gyermekek tisztelete szüleik iránt abból a természetes szeretetből táplálkozik, amely az őket egyesítő kapcsolatból ered.

21.  Határozza meg a közösség szerepét az emberi értékrend kialakulásában!

Az ember számára a közösség az a közeg, amelyben felfedezheti egyediségét, mindenki mástól megkülönböztethető voltát. A közösségnek meghatározó szerepe van az ember erkölcsi értékrendjének kialakulásában. (Az értékek mögött legtöbbször személyek szeretete húzódik.)

A közösséget meghatározó tényezők:

-tartós közös cél és értékrend

-a közösség által választott és elfogadott vezető

-a közösség minden tagjának személyes feladata.

A közösségvezető kiválasztásának alapvető kritériuma a méltó és az alkalmas feltételeknek való megfelelés.

A közösségek értékrendje erősen befolyásolja egy nagyobb közösség, a társadalom értékrendjét.

22.  Mutassa be az érték, az értékrend és a boldogság kapcsolatát!

Érték: az egyén vagy a közösség számára fontos; lelkiállapotát, világszemléletét befolyásoló, meghatározó viszonyítási pont.

Az érték lehet: - konkrét, anyagi, /materiális/

                     - elvont, "eszmei", /ideális/    

Értékrend: életszabályok olyan rendszere, amely rangsort állít fel az értékek között, s ezáltal meghatározza az ember döntéseit az élet minden területén, mely döntések aztán kialakítják az egyén jellemét. (Az értékek mögött legtöbbször személyek szeretete húzódik.)

A értékek érvényessége: független az értékeket "hordozó" személyektől, dolgoktól /pl. a barátság értékét nem csökkenti egy hazug barát!/

Az értékrendek egyénenként és az adott társadalom értékrendje, kultúrája szerint különböznek. Az értékek mindig cselekvésekben realizálódnak.

A boldogság alapja: valódi emberi értékek választása, követése és az azok érvényesüléséért való küzdelem.

23. Határozza meg a nemzet, a társadalom és az állam fogalmát!

Nemzet: egy adott területen élő népcsoport, amelyet összeköt a közös kultúra, a közös nyelv, a közös történelem és a közös lelki alkat.

Társadalom: az embereknek olyan kapcsolatrendszere, melynek célja, hogy szervezeteivel, valamint a gazdasági és a kulturális feltételek biztosításával segítséget adjon tagjai számára, hogy szellemi, lelki értékeiket a legteljesebb módon ki tudják bontakoztatni.

Állam: a társadalom politikai szervezete, a társadalom hivatalos képviselője.

24. Definiálja a politika fogalmát és feladatát!

A politika okos fáradozás a közjó érdekében.

A politika feladata:

-    az állam működési feltételeinek megteremtése (törvények meghozása, állami intézmények létrehozása)

-    a társadalom által meghatározott célok kitűzése, azok tudatosítása (nemzeti kultúra gazdagítása, a népesség anyagi helyzetének javítása, környezetvédelem)

-    a társadalom konkrét problémáinak megoldása (érdekegyeztetés, konfliktuskezelés, a hatalommal való visszaélés megakadályozása)

A politikai élet korruptsága és erkölcstelensége nem vonhatja kétségbe a demokrácia értékeit!

25. Mik az ismérvei a köztársaságnak?

A demokrácia legfontosabb ismérve a hatalmi ágak szétválasztása:

-   törvényhozás (parlament)

-   végrehajtó hatalom (kormány)

-   bírói hatalom (igazságszolgáltatás)

A köztársaság legismertebb politikai rendszere a parlamenti demokrácia, amely alkotmányos jogállam keretén belül működik.

Alkotmányos jogállam: az állampolgárok jogait és kötelességeit, továbbá egymáshoz és az államhoz való kapcsolatát az Alkotmány („az állam belső rendje”) biztosítja.

Parlamenti demokrácia: a nép által választott parlament választja az ország legfőbb tisztségviselőit (köztársasági elnök, miniszterelnök, alkotmánybírák, legfőbb ügyész, parlamenti elnök), és hozza meg a legfontosabb törvényeket.

26. Határozza meg a modern társadalom fogalmát, és sorolja fel gazdasági és szociális szerkezetének jellemzőit!

A modern társadalom ipari társadalom, melyet az erős városiasodás, az intézményesített nevelés, a csak szülőkből és gyermekekből álló kiscsalád – mint fogyasztói egység – és a résztevékenységre felbontott munka jellemez.

A modern társadalom gazdasági és szociális szerkezetének jellemzői:

- a magántulajdon létezése és annak elismerése

- a vállalkozói szabadság és a teljesítményelvűség érvényesülése

- a szociális piacgazdaság elvének érvényesülése

- a megfelelő szociálpolitika biztosítása

27.  Mutassa be az ipari társadalom előnyeit és hátrányait!

Az ipari társadalom előnyei:   

- nagyobb kényelem,

- nagyobb jólét,

- nagyobb lehetőségek

Az ipari társadalom hátrányai:

- a termelés és fogyasztás kényszere,

- értelmetlen és káros dolgok fogyasztása,

- lelki problémák: - magány,

                        - a munka értelmetlenségének érzése,

                        - az eltömegesedés,

                        -elidegenedés (neurózis, öngyilkosság)

28.  Mutassa be a modern társadalom hátrányainak legyőzését segítő etikai lehetőségeket!

A modern társadalom plurális társadalom, amelyben eltérő embercsoportok élnek együtt egységes világnézet, életfilozófia nélkül, konfliktusoktól fenyegetve. Ezért létkérdés a tolerancia: egymás értékeinek pozitív elismerése.

A modern társadalom „elviseléséhez” szükség van „négy modern sarkalatos erényre”:

1. A fegyelem (Enélkül nem tudunk alkalmazkodni.)

2. A összpontosítás (minkára figyelés, egymásra figyelés, magunkra figyelés)

3. A türelem (enélkül nincs bennünk készség a nagy értékek kivárására)

4. Az érdeklődés (az új dolgok, egymás bajai, örömei iránt)

A pluralista társadalom sajátosságai szükségessé teszik az ún. másodlagos csoportok létezését, melyek segítik az egyén mentális állapotának egyensúlyban tartását. (Egyesületek, egyházak, stb.)

29. Határozza meg a vallás, a hit és a lelkiismeret fogalmát!

A vallás az ember és az őt körülvevő végtelen világ olyan kapcsolata, amely meghatározza az ember helyét ebben a világban, meghatározza az embernek a mindenséghez való viszonyát, az ebből a helyzetéből fakadó hivatását, illetve e hivatásból következő magatartási életszabályokat.

 A hit: egy olyan sajátos szellemi állapot, amely kifejezi, hogy az ember tudatában van a világban elfoglalt helyzetével, ami aztán meghatározott cselekedetekre kötelezi.

 Lelkiismeret: az ember lelkivilágának egy olyan sajátos jelzőrendszere, amely méri az ember önmagáról alkotott énképe és a mindennapi cselekedeteiben megnyilvánuló valóságos énje közötti különbséget. Ha eltérés van a kettő között, akkor jelentkezik a lelkiismeretfurdalás.

30.  Határozza meg a képzettség fogalmát; indokolja hasznosságát!

Az emberi személyiség teljessége igényli - és ezért erkölcsi követelmény is -, hogy ne csak a testi-lelki egészségünket védjük, hanem igyekezzünk az értelmi, szellemi dimenziókban is tökéletesedni. Ennek egyik módja, hogy az élet valamely területén speciális ismereteket, képzettséget szerzünk.

Képzettség: valamely ismeretkörben, vagy szakterületen (szakmában) szerzett tudás, valamint az eredményes munkához szükséges személyiségjegyek (készségek, jártasságok, képességek) birtoklása.

A szakképzettség megszerzése feltétele a minőségi munkavégzésnek; annak, hogy az egyén a társadalmi munkamegosztásban bizonyos funkciót be tudjon tölteni.

31.  Határozza meg a műveltség fogalmát; mutassa be összetevőit!

Az értelmi és szellemi dimenziókban való tökéletesedés másik lehetősége a kellő műveltség elsajátítása.

Műveltség: az egyénre jellemző olyan problémamegoldó képesség, amely az emberi élet reakciója az életében jelentkező nehézségekkel szemben; egyfajta állásfoglalás az ismeretlen világmindenség egészével kapcsolatban.

Jellegzetes ismérvei: - a tudományok, a bölcsességek ismerete és szeretete,

                            - a művészetek értékelése és élvezete,

                            - a társadalmi és politikai alapkultúra megszerzésének igénye,

                            - a természet ismerete, szeretete és az iránta való felelősségérzet megléte,

                            - a transzcendens eszmékkel szembeni nyitottság.

A művelt ember életpéldájával, pozitív életszemléletével és cselekedeteivel reprezentálja ezt az állásfoglalását, világlátását, és ily módon hirdeti a meggyőződése szerinti legértelmesebb életprogramot.

32.  Mutassa be a beteg emberre jellemző sajátosságokat!

Betegség: az emberi szervezet biológiai egyensúlyának felborulása

Típusai: - akut betegség (általában rövid lefolyású, reverzibilis)

           - krónikus betegség (irreverzibilis; gyógyszeres kezeléssel egyensúlyban tartható)

Az emberek viszonyulása saját betegségükhöz:  

          - betegségtagadók,                                             

          - a betegségtől fokozottan félők,

          - betegségkeresők,

          - közönyösek, betegségükkel nem törődők.

Bármelyik típusba tartozik is a beteg, mindegyikükre jellemző:

          - pszichés tarumaként éli meg a hirtelen környezetváltozást (félelem az ismeretlentől),

          - félelemmel tölti el betegségének tudata,

          - fél a fájdalomtól,

A betegek zöme fokozottan rászorul a környezet empátiájára, toleranciájára, segítőkész szeretetére.

33.  Határozza meg az empátia és a tolerancia fogalmát!

Empátia: a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába, és ennek nyomán meg tud érezni és érteni a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyeket az szavakban direkt módon nem fejez ki, és amelyek a társas érintkezés szituációjából nem következnek törvényszerűen.

Tolerancia: egymás értékeinek pozitív elismerése; a másik nézetével, megnyilvánulásaival szembeni megértés, elnéző magatartás

34.  Határozza meg a szenvedélybetegség fogalmát, mutassa be típusait és az ellene való védekezés lehetőségeit!

A szenvedélybetegség: a deviáns viselkedés egyik vállfaja, valamilyen szertől vagy bizonyos cselekvéssortól való függőséget jelent.

A káros szenvedélyek: megfosztják az embert szabadságától, lekorlátozzák szabad döntésképességét, s lerombolják az egész személyiséget.

 Megkülönböztetünk:

      -  klasszikus függőséget: alkohol, drog, nikotin, gyógyszer

      -  modern függőséget: édesség, játékautomata, tévé, számítógép, soványodás

1. Elsődleges megelőzés:

          - a hozzáférhetőséget megszüntetése

          - harc a rossz minták ellen,

          - a hajlam csökkentése (munkaterápia)

2. Másodlagos megelőzés:

          - a már kialakult hozzászokást megszüntetése,

          - további súlyosbodás megakadályozása.

35.  Mutassa be a Névtelen Függők Társaságát!

A mozgalom olyan emberek társulása, akik megosztják egymással tapasztalataikat, erősségüket és reményüket, hogy megoldhassák közös problémájukat és segítsenek másoknak felépülni a függőségből. Egyetlen követelménye a kábítószer-fogyasztás abbahagyásának a vágya.  A tagok nem annyira a gyógyításra, hanem inkább a betegség kézbentartására törekszenek.

36.  Határozza meg a károsodás és az akadályozottság fogalmát, mutassa be megjelenési formáit!

Károsodás: a fejlődés során kialakult anatómiai, élettani vagy lelki működés tartós vagy végleges zavara, esetleg hiánya.

Fogyatékosság: a károsodások következtében kialakuló korlátozottság vagy hiányosság, amely megnehezíti vagy gátolja valamely tevékenység emberileg átlagosnak tartott módon vagy mértékben való végzését.

A fogyatékosságok megjelenési formái:

- mozgásszervi károsodások: - veleszületett

                                            - sérülés okozta        

- érzékszervi fogyatékosságok: - látáskárosodás

                                               - halláskárosodás

 - beszédzavarok:   - pöszeség

                             - dadogás

                             - hadarás

- értelmi akadályozottságok

37.  Határozza meg a bűnözés és büntetés fogalmát, mutassa be jellemző típusait!

A bűnözés: az erkölcsi rossz  realizálódása különböző formában.

Legfőbb oka, hogy az elkövetőből hiányzik a szeretet, a tisztelet a többi ember iránt. Legtöbbször az egoizmus (túlzott énszeretet) motiválja, és sokszor az elkövető saját érdekeire sincs tekintettel, ezért a bűnözés legtöbbször önrontás is.

A büntetés: 

- etikai értelemben valamilyen hátrány, amit a bűn elkövetőjének el kell szenvednie.

- jogi értelemben olyan joghátrány, amit a társadalom feljogosított szervei alkalmaznak a bűncselekmény elkövetőjével szemben a társadalom védelme és az újabb bűncselekmények elkövetésének megelőzése érdekében.

38.  Mutassa be az öregség jellemző sajátosságait!

Az öregedés egyfajta visszafejlődés, melynek legszembetűnőbb testi megnyilvánulása, hogy csökken a szervezet alkalmazkodóképessége, így az ember ebben a korban hajlamosabb a betegségekre. Az idős ember élettere, kapcsolatrendszere beszűkül, és gondolkodásának meghatározó elemévé válik a haláltudat. Mindez együttesen kiszolgáltatottá teszi az idős embert.

A legfontosabb erkölcsi szabály: az öregek emberi méltóságának tiszteletben tartása.