
LEGENDÁK ÉS TÉNYEK A SZENT KORONÁRÓL
Csak
az lehetett Magyarország királya, akit a magyar Szent Koronával koronáztak meg.
Attól a pillanattól kezdve vált az uralkodó jogerősen királlyá, hogy a Szent
Korona érintette a fejét.
Pap Gábor, művészettörténész
egyik beszélgetésében érdekes - mindannyiunkat érdeklő - kérdéseket vetett fel,
ill. válaszolt meg. Érdemes vele együtt gondolkodni!
Hisz ezek a kérdések nem
kevésbé izgalmasak, mint
- viselhette-e Szent
István a Szent Koronát,
- kik lopatták el azt,
- miért ferdült el a
kereszt a tetején?
Történészi konszenzus van arról, hogy a Szent Korona ebben
a formájában nem lehetett Szent István fején.
Igen, létezik ez a
konszenzus, de ez sajnos nem így van. Ha ma hallunk a Szent Koronáról, akkor
általában azzal szokták kezdeni, hogy két részre bontják. A latin korona a felső
rész, amiről rögtön el kell mondani, hogy ez önállóan korona semmiképpen nem
lehetett, így nem viselhette senki, mert ezt alul mindenképp össze kell fogja
egy pánt, különben leesik a fejről, és semmi adat nincs arra, hogy ez az abroncs
valaha más lett volna, mint a mai. Ugyanis ma is ott van az abroncs, csak ezt
már eleve leveszik róla, hogy külön tárgyalhassák. De nem érti az ember, hogy
miért kell külön tárgyalni, amikor semmilyen adatunk nincs arra, hogy a felső és
az alsó rész külön is működtek volna.
Akkor az sem tényekkel alátámasztott, hogy ez két külön
korona volt?
A görög korona, az alsó rész
elvileg önállóan lehetett volna korona, de nincs adat arra vonatkozóan, hogy az
volt is.
Azt szokták mondani, hogy a paláston lévő Szent
István-ábrázolás egy diadémszerű koronával ábrázolja az államalapítót.
Ez érdekes dolog, ugyanis
1792 óta pontosan tudjuk, hogy maga a kérdésfeltevés helytelen. Ami a magyar
koronázási paláston Szent István-felirattal van jelenleg ellátva, az egy
áthímzett felirat, tehát eredetileg nem Szent István volt. A legalsó sávban a
paláston csak az mártír szentek képei vannak, és mindegyik fején ugyanez a
korona látható. Tehát ez nem a magyar királyi korona volt, hanem a mártírok
koronája. Már az 1790-es években egy kiváló történész, Katona István egy kicsit
ironikusan azt mondta, hogy azért annyira ne legyünk büszkék, hogy azt higgyük,
minden mártírt a mi egykori koronánkkal koronáznak, amikor ábrázolni akarják.
Teljesen nyilvánvalóan nem az egykori magyar koronáról van szó. Most
hangsúlyozom, ezt mindenki tudja, aki vele foglalkozik, csak van egy ilyen
gyakorlat, hogy amit már az elődeim mondtak. És amit eddig még nem cáfoltak, azt
én ugyanúgy szajkózom tovább.
Mikor keletkezhetett a korona?
Nincs történelmi tény erről,
csak feltételezések vannak. Hozzáteszem, hogy én eddig egyetlenegy olyan
feltételezéssel sem találkoztam, amire azt mondanám, hogy tanítható. Ezek
többé-kevésbé érdekesek, de azért a legtöbb mégiscsak abból indul ki, hogy a
Szent Korona két különböző részből, különböző időpontban és különböző helyen
készült részből utólag lett összeállítva, ami pedig már eleve bizonyítatlan,
tehát tényként nem lehet elfogadni.
Ha jó alaposan megnézzük a
kinagyított képét annak a részletnek a paláston, amelyre azt kapjuk aláírásként,
hogy ez Gizella királynő, akkor látjuk, ez ugyanolyan szakállas férfialak, mint
az összes többi. Tehát ennyire nem figyelnek oda. És még olyan
történelemtanárral nem találkoztam, aki erre figyelmeztette volna a tanulóit.
Úgy tűnik, hogy elölről kell tárgyalni az egész Szent Korona kérdéskörét,
beleértve a palástot is.
Visszatérve a koronához: említi, hogy nincs egy olyan
dátum, amire azt mondja, hogy ezt tanítani lehetne. Egyáltalán, érdemes-e
kiemelni a legendák vagy a variációk közül bármelyiket is, csakhogy mégis el
tudjuk helyezni valahogy?
Mindenképpen érdemes, de egy
legendának más szintű a hitelessége. A Szent Koronával kapcsolatban egy olyan
adat van, amire általában rá szoktak kérdezni, ez az 1000-es év. Vagyis, hogy
Szent István viselhette-e a Szent Koronát, mert a legenda szerint az a lengyel
király részére készült. Ez a Hartvick püspök által összeállított Szent
István-legenda egyik adata. Ez már az indulásnál megtévesztő, ugyanis Miesko
lengyel királyról van szó, aki pedig nem volt kortársa Szent Istvánnak és II.
Szilveszter pápának sem, tehát ez a legenda megdőlt. Hivatalos verzióként mégis
ez forog közkézen a történelemórákon is.
Szent István nem kaphatott koronát a pápától?
Hát, ha van adatunk, amit
teljes biztonsággal mondhatunk, az ez, mert több történész, Váczi Péter és
Gerics József is alaposan kutatta a kérdést, és egyértelműen bizonyították, hogy
II. Szilvesztertől egészen biztosan nem kaphatta a Szent Koronát Szent István.
De ez nem azt jelenti, hogy Szent István fején nem lehetett. Ez ellen viszont
meglehetősen dühödten szoktak érvelni szakmabéliek, művészettörténészek,
történészek, régészek.
Ön szerint akkor volt a Szent Korona ebben a formájában
Szent István fején?
Csak azt mondjuk, hogy
lehetett, ennek van nagyobb valószínűsége, de nagyon vigyázni kell
kijelentésekkel. Ez most nem politika, ez tudomány. Ha feltételes módot
használhatunk, akkor tessék használni mindaddig, amíg nem tényről van szó.
Ami miatt meg szokták
tagadni Szent Istvántól, hogy a fején lehetett a korona, az két olyan
megfigyelhető tény, amiből az egyiket már megtárgyaltuk, ez a paláston lévő
korona. Ez abszolút súlytalan, ez érvként nem használható föl.
A másik, hogy egy bizánci
császárnak, a Dukász-családból származó Mihálynak az arcmása felirattal együtt
rajta van a Szent Koronán. Ő 1071-től 1078-ig uralkodott, Szent István pedig
1038-ban meghalt. Ebből adódna a következtetés, hogy nem lehetett Szent István
fején ez a Szent Korona.
Lehet, hogy nem eredeti az a kép a koronán?
Pontosan erről van szó,
csakhogy ezt nem meri föltenni egyetlen szakember sem. Laikusok már régen
föltették ezt a kérdést.
Ez nem könnyen megállapítható dolog?
Nagyon könnyen
megállapítható, ugyanis nem fért bele a foglalatába. Nem is tudták befoglalni,
hanem alul ki kellett vágni a foglalat szalagját és az egész magasságnak, tehát
az eredeti magasságnak 26 százalékával túlnyúlik rajta. Az teljesen lehetetlen,
hogy elméretezték volna a képet. Ez csak úgy lehetséges, hogyha másodlagos azon
a helyen. Nem is fér bele, szegecselni kellett.
Levehettek egy képet a Szent Koronáról, és a Dukász Mihály
iránt érzett tiszteletből az övét tehették oda?
Az kétségtelen, hogy
cserélték. Van adatunk rá 1613-ból. Egy koronaőr, Révai Péter megjelentette a
leírását a magyar Szent Koronának egy könyvben. Nagyon lényeges, hogy koronaőr
volt, mert a Magyar Királyság fönnállása idején összesen négy ember láthatta
aránylag hosszabb ideig és különböző szögekből a magyar Szent Koronát, mert
egyébként egy ládában volt. Tehát két koronázás között nem lehetett nézegetni, a
király sem nézegethette. Ebből a négy emberből kettő csak a koronázáson
láthatta, az egyik az az egyházi hierarchia legmagasabb csúcsán álló személy, az
esztergomi érsek volt, csakis ő koronázhatott jogszerűen magyar királyt, a másik
pedig a nádorispán volt, aki a világi hierarchia csúcsán volt. Mikor a
koronázást megelőző nap délutánján kivették a ládából, alaposan meg kellett
vizsgálni, hogy bírni fogja-e majd a koronázás megpróbáltatásait. Utána, amikor
visszatették a ládába a koronázás napjának az estéjén, megint ugyanilyen
alaposan mindent végig kellett nézni.
Tehát ha valakinek hiteles
lehet a beszámolója a magyar Szent Koronáról, az csakis és kizárólag koronaőr. A
könyvben pontosan leírja, hogy szemben az elülső pantokrator, vagyis világon
uralkodó Krisztus képpel szemben hátul a Szent Szűzanya képmása van. Imago dive
matris virginis. Ezt nem lehet félreérteni. Ez volt a Dukász Mihály kép helyén.
Fölvetődhet, hogy valamiről
leszedték a bizánci császár képmását. A bécsi kincstárban lehetett ilyen tárgy
elvileg. Nehezen lehet elképzelni ugyan, de lehetett. És akkor arról
átszerelték. Ezek elég hitelesen igazolható, majdnem pontos tények, hogy csak
akkor szerelhették le a Szűzanya képet és tehették a helyére a bizánci császár
képet, amikor nem volt a nemzet ellenőrzése alatt a Szent Korona. Ilyen pedig
1613 után egyetlenegyszer fordult elő 1790-ig. II. József engedte, hogy
hazahozzák a Szent Koronát, akkor már ezt a három képet írják le hátul. Tehát
középen Dukász Mihály császár, az egyik oldalán, a hozzá képesti jobboldalon a
fia, egy Kon felirat, ezt Konstantinusra szokták kiegészíteni, a másik oldalán
egy Geobitzas, akit pedig Gézának szoktak kiolvasni.
1784 és 1790 között
lehetett lecserélni, mert 1784-ben rendeletileg kivitette az országból II.
József a koronát.
Hol volt akkor a korona?
Bécsben. Betette a
kincstárba, mint egy koronázási jelvényt.
Bécsben kinek állhatott érdekében az, hogy a Szent Szűzanya
képe helyére Dukász Mihályt tegye?
Ez a jó kérdés. Ezt nem
teszik fel soha. Van egy olyan jelenetsor ebben a században, a század vége felé,
amivel egyáltalán nem foglalkozik a történettudomány. Az orosz cárnőnek, II.
Katalinnak és II. Józsefnek egy félig titkos, félig nyilvános szövetsége, ami
arra irányult, hogy egy ún. II. bizánci birodalmat hozzanak létre. Erről semmit
nem hallunk, mert ez lényegében fiaskóval zárult. Sem a Habsburgoknak, sem az
oroszoknak nem volt érdekük, hogy a fiaskó köztudottá váljon, így egyszerűen
kiszorult ez a tény, pedig rendkívül fontos volt. Ennek pedig az volt a lényege,
hogy kiszorítják a törököt, de nemcsak Európából, hanem Anatóliából is, ahova
1071-ben került be a török először Ha helyre akarják állítani ezt a területet, a
II. bizánci birodalom címén, akkor kellett volna ehhez egy korona. Olyan korona
nem maradt fent, amit leírnak bizánci források, viszont a magyar Szent Korona
több vonatkozásban emlékeztet a legmagasabb szintű, az ún. kamelakionra, tehát
át lehetett programozni.
A bizánci császár képmását
eleve úgy méretezték, hogy előre kerüljön be, azért nem fér be hátul a
foglalatba. Ezt akkor készítették, és ezt egy Bradák Károly nevezetű kiváló
kutató egyértelműen bizonyította, hogy ez nem eredeti, tehát a bizánci
korszakban készült kép, hanem a három uralkodó képmása, ami most hátul van az
abroncson, mind a három 1784 és 1790 között készült, valószínűleg Bécsben
valamelyik műhelyben.
Ezek szerint az sem bizonyított, hogy III. Béla idején
illeszthették össze a Szent Koronát?
A feltételezések mind abból
indulnak ki, hogy ez két különböző helyen és időpontban készült rész, és ezeket
utólag kellett összeilleszteni, de erre nincs bizonyíték.
Azt mondják, hogy egészen más jellegű ötvöstechnológiával
készült az alsó rész.
Mind a kettő az ún. bizánci
rekeszzománc technológiával készült, ami annyira bizánci, mint én mondjuk
eszkimó vagyok, de ezt így szoktuk nevezni. Ez akár egy műhelyben vagy
legalábbis egy műhelyrendszerben készülhetett, a korra vonatkozóan pedig
semmiféle adatunk nincsen.
A Szent Koronával koronázták meg Magyarország összes
királyát?
Ezt fordítva kellene talán
fogalmazni. Tehát csak az lehetett Magyarország királya, akit a magyar Szent
Koronával koronáztak. Ez viszont kemény tény. Tehát ilyen módon például teljesen
jogtalanul és oktalanul nevezzük, mondjuk II. Józsefet magyar királynak. II.
József nem volt ugyanis magyar király, ő maga utasította vissza, hogy a Szent
Koronával megkoronázzák. Volt még egy ilyen királyunk, I. Ulászló, ugyanis
amikor őt koronázták volna, akkor az első Habsburg uralkodónknak az özvegye,
Erzsébet királyné egyszerűen ellopatta a Szent Koronát. A nemzet nem volt
fölkészülve arra, hogy ide bejön egy dinasztia, egy családi maffia, és saját
érdekeinek megfelelően egyszerűen útszéli tolvaj módjára ellopja egy nemzetnek a
legszentebb ereklyéit.
Hogyha ránézünk a Szent Koronára, akkor vélhetően az tűnik
fel először, hogy ferde a kereszt a korona tetején. Hogy ferdült ez el?
Megint feltételezést fogok
mondani, többfélét fogalmaztak már meg erről. A legkésőbbit a II. világháború
befejezése, tehát az amerikai kézbe kerülés idejére teszik. Az is lehetséges,
hogy akkor ferdült el, amikor 1849-ben menekítette a kormány a koronát, és
Szemere Bertalan állítólag a fejére is tette. De a legvalószínűbb mégiscsak az,
hogy akkor történt, amikor 1440-ben Erzsébet királyné ellopatta a Szent Koronát.
A lopást Kottanner Jánosné nevű udvarhölgye intézte, és megírta a teljes
emlékiratát, és abban jelentős tétel a Szent Korona ellopatása. Leírja, hogy
ökörbőrt dobtak rá, ami nem éppen súlytalan, és nyilvánvaló, hogy azt nem tűrte
jól a Szent Korona, utána még ráadásul ugye egy csecsemőt megkoronáztak vele,
majd menekítették a csecsemőt, és a bölcsőjébe a szalma alá tették a Szent
Koronát és ráfektették a csecsemőt. Ha rajta hagyták a keresztet, akkor a lassú
rázkódás folytán kapott egyrészt a felső kis gömböcskéje egy benyomást,
valószínűleg berogyott.
Ugorjunk előre a XX. századba. A korona nagyjából a II.
világháborútól kezdve egészen 1978-ig az Egyesült Államokban volt, méghozzá a
Forth Nox híres katonai erődítményben. 1978-ban még emlékezhetnek rá sokan, hogy
milyen nagy dolog volt, amikor hazaérkezett a Szent Korona. 1978 után
tisztázódott sok legenda?
Sok tisztázódott, meg be is
betonozódott. Polarizálódott a helyzet, ami nem baj. Hosszas, két és féléves
előkészítő munkálatok után aranyműveseket beengedtek a Szent Koronához, és ez
volt az első eset, hogy nem egyházi személy és nem is a Szent Korona közvetlen
őrzésére vagy felügyeletére rendelt személy hosszasan vizsgálhatta. Elvileg,
amikor hazajött, miniszteri rendelet tette lehetővé, hogy szakember kellő
felügyelet mellett vizsgálhassa, de ezzel nem élt a szakma. Tudomásom szerint
egyetlen szakember, a már említett Váczi Péter volt, aki nem túl hosszan, de
azért legalább egy olyan pár órát mégiscsak közelről vizsgálta.
Hogyan lehet, hogy nem élt ezzel a szakma?
Ezt az egyetemes
szakmatörténet legnagyobb szégyenének értékelem, és ilyenkor egy kicsit magam is
szégyellem, hogy művészettörténész vagyok.
Nem lehet, hogy a szocializmusban felső nyomásra nem
misztifikálták túl a koronát?
Azóta sem történt semmi,
nincs szocializmus, és mégsem foglalkoznak vele kellő súllyal. Hogy tudja
megállni egy művészettörténész, hogy nem foglalkozik a magyar Szent Koronával,
ami páratlan értékű?
Beszéljünk a korona szimbolikájáról. Háromféle korona
létezik: házi korona, országló korona és beavató korona. A magyar Szent Korona
melyik kategóriába tartozik?
A magyar Szent Korona az
egyetlen az újkori civilizált országok koronái közül, amelyik beavató korona. Az
Anjou-dinasztia első uralkodója Károly Róbert volt, akit a pápa támogatott. Őt
háromszor kellett megkoronázni. A két első koronázást nem megfelelő koronával
végezték, de mind a kettőre maga a pápa biztatta, annyira, hogy a második
esetben, ez 1308-ban történt, külön készíttet egy koronát az akkori pápa
küldötte. A mellékelt pápai leiratban elveszi a Szent Korona szentségét, és
átruházza az általa készített koronára, ami egyébként nem maradt meg. Ebből az
következik, hogy ő úgy gondolta, a pápa természetesen diszponál a magyar Szent
Korona szentsége fölött. De kiderült, hogy nem így van, hiszen hiába koronázták
meg vele Károly Róbertet, a nemzet egy pillanatra se fogadta el. Tehát ez azt
jelentette, hogy ő hiába hozta a rendeletet, senki sem teljesítette. Tudniillik
attól a pillanattól kezdve vált jogerősen királlyá, hogy a magyar Szent Korona
érintette a fejét.
/Pap Gábor/